Egy belgiumi barlang mélyéről előkerült, mintegy 41 ezer éves csontmaradványok új fejezetet nyithatnak a neandervölgyiek történetében. A friss kutatás szerint ezek az ősi emberelődök nem pusztán túlélési kényszerből, hanem tudatos döntés eredményeként fogyaszthatták el más csoportok tagjait. A felfedezés alapjaiban árnyalja a neandervölgyiekről alkotott képet, és rávilágít arra, milyen kemény verseny zajlott Európában a késő középső paleolitikum idején. Egy évtizedes vizsgálat meglepő eredménye A tanulmány a belgiumi Goyet település melletti Troisième Caverne lelőhelyén feltárt csontokra épül. A maradványokat már korábban is ismerték a kutatók, ám az elmúlt évek technológiai fejlődése – különösen a DNS-vizsgálatok és az izotópos elemzések – új