Ukrajna fizetésképtelenné válhat, ha nem jön a nyugati pénz

2023.12.31.
Olvasási idő: 3 perc

A Biden-kormányzat a napokban bejelentette, hogy újabb 250 millió dolláros fegyvercsomagot nyújt Ukrajnának, ám meglehet, hogy ez a segély az utolsó lesz, hacsak a Kongresszus nem hagy jóvá újabb kiadásokat a jövő évre. Ukrajna közben arra figyelmeztet, hogy a háború sújtotta országban több millió embernek késik a fizetése és a nyugdíja. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby a múlt héten megerősítette, hogy az utolsó segélycsomag után „nem lesz több feltöltési hatáskörünk, és a Kongresszusnak haladéktalanul cselekednie kell”.

A háború közel két éve alatt Ukrajna a kapott milliárdos külföldi segélyeket elsősorban a védelemre fordította, de az ukrán kormány dolgozóinak fizetése, sőt a szociális kifizetések is külső segítségre szorulnak.

Folyamatos segélyekre van szükség ahhoz, hogy a bombázás alatt égjen a villany és hogy egyáltalán működjön az ország. Mindeközben nem titok, hogy továbbra is burjánzik a korrupció, amely kapcsán Zelenszkij újra és újra megígérte, hogy kézbe veszi a dolgokat.

Az Egyesült Államok 60 milliárd dolláros finanszírozási kérelme elakadt a Kongresszusban, a javasolt négyéves, 50 milliárd eurós uniós támogatási csomagot pedig Magyarország megvétózta. Julija Szvyrydenko ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán azt mondta: „Rendkívül fontos számunkra a partnerek támogatása, sürgősen szükségünk van rá”.

Szvyrydenko arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna gazdasága a kritikus támogatás nélkül „túlélési üzemmódba kényszerül”, ami vélhetően azt eredményezné, hogy Kijev halasztva fizetné ki 500 000 közalkalmazott és 1,4 millió tanár bérét. A mintegy 10 millió nyugdíjasnak járó juttatásokat is felfüggesztik.

Az FT azt írja, hogy e szörnyű forgatókönyv elkerülése érdekében „miután a legközelebbi szövetségeseitől megígért támogatás nem érkezett meg, az ukrán kormány azon fáradozik, hogy összeszedje a pénzt a közszolgáltatások és juttatások kifizetésére. Jövőre 37 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége”.

Brüsszel alternatív tervet készített, mely alapján 20 milliárd dollárt irányítanának Kijevbe, Magyarország megkerülésével.

A belföldi hitelfelvétellel talán néhány hónapig stabilan tudják tartani a helyzetet, ez azonban – a Zelenszkij-kormány szerint – szintén bizonyos kockázatokkal jár. Az FT további részleteket közöl:

Mivel a nyugati támogatás egy ideje meginogni látszott, az ukrán kormány szeptember óta próbál pénzt megtakarítani: megemelte az adókat, átcsoportosította a kiadásokat. 50 százalékra emelte a bankokra kivetett különadót, és a helyi önkormányzatoktól a központi kormányzathoz csoportosította át az 1,5 százalékos jövedelemkiegészítő adóból származó bevételeket. A miniszter szerint azonban a gazdaságban így is egyre nagyobb a forráshiány. A nemzetközi adományozóktól és hitelezőktől decemberben folyósított mintegy 5 milliárd dollár „nem lesz elegendő” a kiadások fedezésére.

Szvyrydenko elmondta, hogy Ukrajna a védelmet és az adósságszolgálatot helyezi előtérbe, így azonban „nagy a kockázata annak, hogy bizonyos szociális ágazatok alulfinanszírozottak lesznek”.

Ukrajna gazdaságára más háborús tényezők is károsan hatottak. A Lengyelországhoz fűződő kapcsolatok megromlása például azt eredményezte, hogy a lengyel teherautó-vezetők az utóbbi időben blokád alá vették a határátkelőket, mert szerintük az ukrán sofőrök tisztességtelen versenytársak. De itt lehet említeni még az ukrán gabonával kapcsolatos folyamatos vitát, valamint a közeli államok – köztük Magyarország és Szlovákia – ukrán exporttilalmát is.

A minap megjelent hírek szerint az ukrán kormány most levélben fordul az adományozókhoz, hogy sürgősen forrásokat kérjen a 2024-es költségvetéséhez. A helyzet azonban az, hogy a két év alatt nyújtott több tízmilliárd után valószínűleg maguk az adományozók is kifogytak a pénzből.

katilan

Kereskedelmi akadémián végeztem, eredetileg könyveléssel, banki vagy biztosítási területen képzeltem el a jövőmet. Az élet azonban más irányba vitt: első munkahelyem egy nyomda volt, ahol ugyan könyvelőként kezdtem, de idővel teljesen más területre sodródtam. A grafikai munka és az újságírás váltak a fő tevékenységi köreimmé. Azóta számos kiadvány, könyv és folyóirat szerkesztésében vettem részt, híroldalaknak és nyomtatott sajtónak is rendszeresen írtam. Emellett a művészetek és a kultúra világa is fontos része lett az életemnek, dolgoztam kulturális szervezőként, és az irodalom területén is aktív vagyok. Az utóbbi években egyre többféle témával kezdtem el foglalkozni: közéleti, gazdasági, politikai és technológiai területeken is írok. Újabban a kriptovaluták világa is érdekel, ismerkedem ezzel a területtel, és ebben a témában is készítek írásokat. Törekszem arra, hogy a sokszínű érdeklődésemet közérthetően és értékesen adjam vissza az olvasóknak.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian