Miután a kommunista rezsim véget ért három évtizeddel ezelőtt Közép-Európában, egyre több külföldi autógyártó kopogtatott jelentős beruházások terveit lobogtatva a térségben. Az olcsó, de jól képzett munkaerő, az alapvetően alacsony fenntartási költségek miatt gyorsan vált ez a régió a gépkocsigyártó vállalatok kedvelt színhelyévé. Az autóipar a folyamatos beruházásoknak és a nagy munkerőfelszívó képességének köszönhetően, elengedhetetlen iparággá nőtte ki magát és jelentős hányadát tette ki ezen európai országok GDP-jének.
Mivel a gépjárműgyártás a koronavírus-járvány miatti lezárás következtében gyakorlatilag leállt, az autóértékesítés pedig drasztikusan visszaesett, Közép-Európában komoly problémák alakultak ki a gyengélkedő ágazat miatt. Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasága van a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, hiszen ezen országok támaszkodnak leginkább az autógyártásra.
Virovácz Péter, az ING budapesti közgazdásza úgy véli, hogy ez az ágazat fogja a térségben a legnagyobb visszaesést elszenvedni. Ez az a szektor, ahol a fellendülés a leglassabban fog bekövetkezni, így a GDP drasztikus csökkenését okozhatja. Idén áprilisban a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák autóipari szövetségek vezetői azt írták az EU-intézményekhez intézett levelükben, hogy a négy európai országban közvetlenül vagy közvetve az autógyártásban hozzávetőlegesen 1,3 millió ember dolgozik, így az EU-s termelés ötöde ebből a régióból származik.
Az ágazat Magyarország GDP-jének 4-6%-át, Csehország GDP-jének egytizedét, míg Szlovákia GDP-jének közel 13%-át adja. Néhány közép-európai autógyártó azonban várhatóan 20-25%-kal fogja csökkenteni a termelést ebben az évben, amely egyértelműen tükrözi a globális termelési visszaesést. Ebből adódóan tehát csökkenni fog a GDP.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a GDP 7,0%-kal esik vissza ebben az évben Magyarországon, 7,8%-kal Csehországban és 9,0%-kal Szlovákiában. Lengyelország GDP-je, amely kevésbé függ az autóipartól, nagyjából 4,6%-kal csökken.
Fokozatosan visszatérő dolgozók
A vállalatok próbálták elkerülni a tömeges elbocsátásokat, ezért csökkentették a műszakok számát. A lezárások feloldásával fokozatosan növelni szeretnék ismét a műszakok számát, így a kényszerszabadságon lévő dolgozók visszatérhetnek munkahelyükre, miközben betartják az előírt távolságtartási szabályokat. A német Daimler szerint a magyar üzemükben két műszakban dolgoznak az emberek, augusztus első hetétől viszont szeretnék beindítani a harmadik műszakot is.
A Kia Motors Slovakia, amely a dél-koreai Kia Motors Co. része, a harmadik műszak újbóli bevezetését csak szeptemberre tervezi. „2020 második felében reméljük, hogy több megrendelés lesz és az autóipar helyzete is javulni fog,” mondta a cég szóvivője. A Kia szlovákiai gyárának termelése 27%-kal esett vissza az év első felében.
A Groupe PSA Slovakia, mely tulajdonosa a Peugeot PSA, azt mondta, hogy őszig elegendő megrendelése van.
Magyarországon a Suzuki 20%-kal csökkenti a kibocsátást idén az eredeti előrejelzéshez képest. Július közepén pedig ismét két műszakban szerelik össze a gépkocsikat.
A Cseh Autóipari Szövetség előrejelzése szerint az autógyártás 2020-ban ötödével csökken, az autóipar bevétele pedig legalább 215 milliárd koronával (8,5 milliárd euróval) lesz kevesebb. Áprilisi levelében a négy nemzet autóipari egyesülete pénzügyi támogatást és a szabályozási követelmények felülvizsgálatát kérte az Európai Uniótól.
Erdélyi Péter, a Magyar Autóimportőrök Szövetségének elnöke elmondta, hogy még nem érkezett válasz a megkeresésükre. Az Európai Bizottság szóvivője e-mailben azt írta a Reuters hírügynökségnek, hogy nem módosíthatják a szabályokat, feladva ezzel az EU környezetvédelmi erőfeszítéseit. „A szigorú környezetvédelmi jogszabály a legjobb módja a versenyképesség és az innováció előmozdításának”, nyilatkozta az EU bizottság szóvivője.
Nincsenek vevők, sem megrendelések
Nemcsak az autógyárakra sújtott le a válság, hanem az alkatrész-beszállítókra is. Közép-Európában ilyen cégből több ezer létezik. A Japán JTEKT Corporation-hoz tartozó cseh Koyo Bearings a járvány előtti szint 70%-án működik. „Arra számítunk, hogy a kereslet fokozatosan növekedni fog”, mondta a Koyo igazgatója, Petr Novak. „De a pandémiát megelőző szintet csak 2021 közepe táján tudjuk majd elérni, és ez a legjobb, legoptimistább forgatókönyvünk.”
Novak szerint Európa, amely a gyár egyik legnagyobb felvevő piaca, nem regenerálódott olyan gyorsan, mint ahogyan azt remélték. Emellett sokan aggódnak egy esetleges második hullám miatt. A cég csak egy hétre tud előre tervezni, emiatt a szlovák kormány segítségét kérte.
A Budapest melletti FAMU Kft. műanyag fröccsöntő cég is hasonló cipőben jár. „A túlélési stratégiánk az volt, hogy új piacokat és üzletet szerezzünk az elektronikában és más szegmensekben”, nyilatkozta Nyirő József, a cég vezetője. Véleménye szerint a következő néhány hónap kritikus jelentőséggel bír majd a beszállítók számára.
