A VPN (Virtual Private Network) fogalmával bizonyára az átlagos felhasználók többsége találkozott már, lényege, hogy a felhasználó eszköze és a céleszköz (például egy oldalt hosztoló számítógép) közötti adatforgalomba véletlenszerűen beiktat nagy számú külső eszközt, ezzel komplex átláthatatlan hálót alkotva.
Mivel az adatcsomagok szétbontott darabjai ezen a kibogozhatatlan hálón keresztül közlekednek, így külső fél számára szinte visszakövethetetlenné válik mind a küldő mind a fogadó fél, valamint nehéz lesz a küldött adatok megfigyelése is.
Az idő múlásával, és a VPN hálózatok térnyerésével azonban egyre több sebezhetőségükre is fény derült, melyeket előszeretettel használtak ki weboldalak, illetve független és kormányközeli szervezetek egyaránt. Legismertebb talán a Netflix esete; az amerikai online streaming szolgáltató tűzzel vassal küzd azon felhasználók ellen, akik VPN használatával próbálnak a saját országukból nem elérhető tartalmakhoz hozzáférni.
Komolyabb probléma, hogy ma már megfelelő háttér infrastruktúrával rendelkezve a legtöbb VPN teljesen feltörhető, amely lehetőséggel előszeretettel élnek például kínai, orosz és észak-koreai állami szereplők miközben állampolgáraik után kémkednek. Az sem segített a VPN hírnevén amikor az utóbbi évtizedben széleskörűen elterjedt a használata bűnözők és terroristák körében, valamint, hogy az átlagos felhasználók is egyre többször kezdték minimum megkérdőjelezhető célokra használni, például VPN használatával elfedve kilétüket miközben épp kábítószert vagy illegális fegyvereket vásároltak az interneten.
Az utóbbi időben a decentralizált szemlélet terjedése életre hívta a DPN vagyis a Decentralized Private Network fogalmát. A DPN hálózatok előnye, hogy míg a hagyományos VPN hálózatok esetében léteznek központi eszközök az adatcsomagok irányítására, a DPN teljesen megszünteti ezeket a sebezhetőségeket. Decentralizált hálózatban a felhasználók eszközei egyszerre viselkednek küldő és fogadó félként, valamint minden egyes felhasználó aktívan részt vesz a tőle független adattöredékek továbbításában is, így adatcsomagok útját e néhány központi eszköz helyett számos csatlakozott eszköz önálló véletlenszerű döntése egyszerre határozza meg.
A VPN hálózatok egyre csökkenő hatékonysága, illetve a mindennapos felhasználók körében is egyre növekvő adatbiztonsági és személyiségi jogi aggályok hatására az utóbbi években széleskörű terjedésnek indult a DPN hálózatok használata, mind azok körében, akik korábban VPN-t használtak, mind azok körében is, akik számára a technológia eddig ismeretlen volt.
A technológia, illetve a működési elv részbeni hasonlósága miatt pedig egyre több kripto és blokklánc érdekeltségű vállalat veti meg a lábát a DPN szolgáltatások piacán is. Jó példa erre a Deeper Network, amely egy kiberbiztonsági technológiákat, blokklánc technológiát és megosztott gazdaság koncepciót alkalmazó DPN projekt. További DPN projektek, melyeknek alakulását érdemes lehet figyelemmel követni például a Myterium Network és a Hhopr.
