Noam Chomsky, korunk egyik legfontosabb gondolkodója, filozófusa és politikai aktivistája, 10 pontban foglalta össze azokat a legfontosabb manipulációs stratégiákat, amelyek által az emberek manipulálhatók és befolyásolhatók a tömegmédia által. Ezeket osszuk meg most.
1- A figyelemelterelés stratégiája
A társadalmi kontroll egyik legalapvetőbb eleme a figyelemelterelés stratégiája. Ennek a lényege, hogy közösség figyelmét elterelik a legnagyobb problémákról és változásokról a politikai és gazdasági elit kénye és érdeke szerint. Ezt úgy érik el, hogy folyamatosan elárasszák a tömegmédiát elterelő tartalommal és érdektelen információval.
Ez az elterelésre épülő stratégia azért is fontos, mert akadályozzák a nyilvánosságot abban, hogy megismerjék és megszerezzék a megfelelő tudást a természettudományok, közgazdaságtan, pszichológia, neurobiológia és egyéb tudományok területén.
Azzal, hogy a nyilvánosságot folyamatosan lefoglalják érdektelen történetekkel és információval, nem adnak időt nekik arra, hogy gondolkozzanak. Így az emberi elmét egyenlővé teszik a farmokon élő állatokkal, akiknek csak annyit szabad csinálni, amennyit megengednek nekik.
2- Problémákat kreálnak és megoldást kínálnak rá
Ezt az eljárást a probléma-reakció-megoldás metódusnak hívják. Kreálnak egy problémát, egy szituációt, amellyel egy bizonyos reakciót váltanak ki a közösségből. Ezzel a céljuk, hogy bizonyos intézkedéseket tudjanak foganatosítani, amellyel az akaratukat tudják érvényesíteni.
Erre egy példa: engedik, hogy az utcai erőszak eluralkodjon vagy megerősödjön, amellyel a céljuk az, hogy a társadalom olyan törvényeket várjon el, amely szigorúbban bünteti az efféle viselkedést. De ezzel egy időben a szabadságjogokból nyesnek le. Vagy egy másik példa, amikor gazdasági krízist okoznak, hogy ürügy legyen arra, hogy lebontsák a szociális rendszert és a közszolgáltatásokat csökkentsék a költségek visszavágására hivatkozva.
3- A fokozatosság stratégiája
Ahhoz, hogy elfogadják az elfogadhatatlan intézkedéseket, csak annyit kell tenni, hogy fokozatosan vezessék azokat be több éven keresztül. Így valósították meg a radikálisan új társadalmi-gazdasági kondíciókat (pl. neoliberalizmus) a 80-as és 90-es években, amelyet a gyenge állam, a privatizáció, a tömeges munkanélküliség, a bérek elértéktelenedése jellemzett. Ezek a változások, ha egyszerre következnek be, akkor akár forradalmat is okozhattak volna.
4- A halasztás stratégiája
Egy másik módja annak, hogy népszerűtlen döntéseket elfogadjanak az, ha úgy állítják be azokat mint “fájdalmas, de szükséges” intézkedéseket, amelyeket most kell meghozni ahhoz, hogy a jövőben alkalmazni lehessen. Könnyebb elfogadni a jövőbeli áldozatot, mint a mostani önfeláldozást. Először is azért, mert a hatás nem rögtön érezhető. Másodszor az emberek mindig naivan abban bíznak, hogy minden jobb lesz holnap, és a most szükséges áldozat a jövőben elkerülhető lesz. Ez az társadalom számára több időt ad arra, hogy elfogadja a változás ötletét, és amikor eljön az idő, akkor már panaszkodnak.
5- Úgy beszélj az emberekkel, mint a gyerekekkel
A legtöbb hirdetés és a nyilvánosság felé hirdetett kampány olyan nyelvezetet, témákat, karaktereket használ, amelyek a gyerekek beszédét idézi, mintha a hallgatóság nagyon fiatal lenne, vagy túlságosan öreg, és mindent szájbarágósan kellene nekik elmagyarázni. Ha valakivel úgy kommunikálsz, mintha egy 12 éves vagy annál fiatalabb gyerek lenne, akkor a reakció és válasz is olyan gyerekes lesz, nem lesz benne semmi kritikus vélemény, sem egyedi gondolat.
6- Az emocionális hatás használata
Az emóciók használata az egyik klasszikus technika, amely megbénítja a racionális elemzés képességét, és a személyiség kritikus érzékét is ellehetetleníti. Az emóciók használata emellett azt is lehetővé teszi, hogy megnyissa azt a tudatalatti kaput, amely által ötletek, vágyak, félelmek, kényszerek ültethetőek el a fejekben.
7- Tartsd a közösséget tudatlanságban és középszerűségben
Tartsd a nyilvánosságot olyan állapotban, hogy kénytelen legyen megérteni azokat a technológiákat és metódusokat, amelyek által ők kontroll alatt tarthatóak.
“Az oktatás színvonala az alacsonyabb társadalmi rétegekben olyannyira középszerű és szegényes legyen, amennyire ez lehetséges. Ezzel elérhető, hogy a távolság az alsó társadalmi rétegek és a felső társadalmi rétegek között olyan nagy legyen, hogy lehetetlen legyen a szegényeknek valaha is magasabb szintet elérni.”
8- A nyilvánosság önelégültségének ösztönzése a középszerűséggel
Arról kell győzködni a nyilvánosságot, hogy menő butának, vulgárisnak és középszerűnek lenni.
9- Az önhibáztatás erősítése
Elhitetni azt az egyénnel, hogy őneki saját magát szégyellnie kell, mert elégtelen az intelligenciája vagy a képessége. Így ő ahelyett, hogy fellázadna a gazdasági és politikai rendszerek ellen, az egyén leértékeli önmagát, és saját magát okolja mindenért. Ez aztán egy depressziós állapotot okoz, amely oda vezet, hogy az illető végkép cselekvésképtelen lesz. A cselekvés nélkül pedig nincs semmilyen forradalom vagy változás.
10- Jobban ismerni az egyes személyeket, mint ők ismerik saját magukat
Az elmúlt 50 évben a tudomány gyors fejlődése nagy szakadékot generált a társadalom ismerete és néhány domináns elit tudása között. Hála a biológiának, neurobiológiának és alkalmazott pszichológiának, a rendszer fejlett tudással rendelkezik az emberről mind a pszichológiai mind fizikai formájában. A rendszer képes menedzselni, hogyan tanulhat meg többet az egyénről mint azt bárki is gondolta volna korábban. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nagyobb kontrollal és hatalommal rendelkezik az egyének felett, még annál is nagyobbal, mint amivel az egyén képes magát irányítani.
