A földjükön 900 nukleáris tesztet hajtott végre az USA, mi vár a helyiekre?

2022.01.14.
Olvasási idő: 4 perc

A világ legtöbbet bombázott nemzetének elege van. Az amerikai kormány a földjét nukleáris tesztpályává alakította át, az ottélők különböző súlyos betegségektől szenvednek.

„A világ legjobban leatombombázott nemzete” – ezt a nem kívánt elismerést követeli magának a sosonok indián törzs.

„Megszállják az országunkat, ellopják a lehetőségeinket, és azt várják, hogy meghaljunk. Még mindig próbáljuk feldolgozni és megérteni, hogy mi történt velünk, és megtalálni a módját, hogy megállítsuk és megakadályozzuk azt, hogy ez a jövőben megtörténjen.”

Ian Zabarte hangja dühös amikor leírja népe, az amerikai őslakosok sanyarú sorsát, akik évtizedek óta a legelképzelhetetlenebb borzalmaknak vannak kitéve, és mindezt az amerikai kormány követi el.

Az 57 éves Zabarte a sosonok nyugati törzsének vezetője, és egy olyan kampány élén áll, amelynek célja, hogy leleplezze azt, amit ő csak a törzse „etnikai tisztogatásának” nevez.

A sosonok földje a kelet-kaliforniai Mojave-sivatagban található Death Valley-től a wyomingi Yellowstone Parkig terjed. 1951-ben azonban az USA nukleáris fegyverek tesztelését kezdte meg a nyugati sosonok területén, a Nevada Proving Grounds (ma Nevada National Security Site) területén. A sosonok ma már a bolygó legtöbb atombombáját kapó nemzetének nevezheti magát.

Egy 2009-es tanulmány szerint valamivel több mint 40 év alatt 928 tesztet végeztek itt – mintegy 100-at a légkörben és több mint 800-at a föld alatt -, amelyek során mintegy 620 kilotonna nukleáris sugárzást kellett elszenvedniük. Összehasonlításképpen: Hirosima 1945-ös bombázása során 13 kilotonna volt a radioaktív sugárzás.

Ez nyilvánvalóan hatalmas egészségügyi kockázatot jelent, és Zabarte, aki egy egészségközpontot vezet Death Valleyben, érthető módon dühös. Bár megnyerő és barátságos, a hangjába rendszeresen belopja magát a düh, ahogy egyre élénkebben beszél a népét ért igazságtalanságokról. A sosonok 1863-ban írták alá a Ruby Valley-i szerződést, amely bizonyos jogokat átadott az Egyesült Államoknak. De nem mondtak le a földjükről. „Nem írtunk volna alá olyan szerződést, amely a végső pusztulásunkkal végződött volna” – mondta Zabarte az RT-nek.

A törzs szerint a washingtoni tesztelési program több ezer embert ölt meg, sokaknál azóta különböző rákos megbetegedések alakultak ki. Zabarte nagyapjának egy autoimmun betegség miatt levált testéről a bőre, és nem sokkal később szívrohamban meghalt. Más családtagoknak nagyon fiatalon pacemakert ültettek be, míg unokatestvérének ikrei 11 évesen haltak meg.

Sokaknál diagnosztizálnak pajzsmirigyrákot.

A sosonoknak nincs orvosi felszerelésük vagy számítógépes adatbázisuk, hogy nyomon követhessék a népük egészségi állapotát, az Egyesült Államok pedig tesz rájuk magasról. Így a gyanús állapotokból eredő haláleseteket általában hivatalos helyen fel sem jegyzik. Bár a nukleáris tesztek 1962-ben a föld alá kerültek, még ez sem biztonságos.

1986 áprilisában egy félresikerült teszt során brutális mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, amit az amerikai kormány azzal az ürüggyel hárított, hogy a csernobili katasztrófából származik.

Természetesen nem az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely nukleáris kísérleteket végzett. Az Egyesült Királyság is használta a törzs földjét, 24 teszt során, amelyek az USA-val közös műveletek voltak. De még a mai napig is rengeteg titkos tevékenység folyik a területen, amit Las Vegasból a titkos 51-es körzetbe rendszeresen közlekedő JANET-járatok is bizonyítanak. (A hívójel a Just Another Non-Existent Terminal rövidítése).

Ott van még a Yucca Mountain nukleáris hulladéktároló vitatott kérdése is, amelyet először 1987-ben terveztek, majd az Obama-kormányzat hagyott jóvá. A létesítményt radioaktív hulladék tárolására tervezték.

Zabarte állítja: „Az Egyesült Államok szisztematikus folyamatot dolgozott ki, hogy etnikailag megtisztítsa ezt a földet, hogy minden hasznot elvegyenek és más amerikaiaknak adjanak.”

Nincs gazdaság vagy fenntartható életmód, és a legközelebbi város 80 mérföldre van. „Nincs semmi a rezervátumomban, ahová visszatérhetnék” – mondta Zabarte, aki közvetlen leszármazottait az 51-es körzetnek otthont adó Kawich régióból eredezteti. „Ellopták a lovaimat, ellopták a megélhetésemet. Nincsenek munkahelyek, nincsenek lehetőségek; az Egyesült Államok ellopta a gazdaságunkat, a vadászatunkat, a halászatunkat… és birtokháborítókat csinált belőlünk a saját országunkban”.

Majd hozzátette: „Továbbra is tudatosítanunk kell a népünkben, hogy a következő generációnak nincs biztonságos hely, ahol élhetne; vannak ezek az apró rezervátumok, az Egyesült Államok által létrehozott kolóniák. Csak addig léteznek, amíg az Egyesült Államok biztosítja a finanszírozást. Nincs módunk arra, hogy a saját földünkön túléljünk. Nekem van méltóságom, és a családomnak is van méltósága, és ezért küzdök. Ezek a seggfejek nem fogják megúszni”.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Legfrissebb hírek

videojáték

Ezek a legfurcsább statisztikák a videojátékok történetében

A videojátékok mindig is arról szóltak, hogy teljesítményünket valamilyen formában mérik – legyen szó pontszámról, győzelmek számáról vagy szintlépésekről. Az elmúlt években azonban a fejlesztők egyre kreatívabbak (és néha bizarrabbak) lettek abban,
mutáns nyulak

Mutáns nyulak Coloradóban – mi áll a háttérben?

Fort Collins lakói döbbenten figyelik a szokatlan látványt: a helyi pamutfarkú nyulak fejéből fekete, tüske- vagy csápszerű kinövések állnak ki. Első pillantásra úgy tűnhet, mintha a nyulakat egy sündisznó támadta volna meg,
foto: Freepik

Megváltozik a személyiségünk a túl sok mobilozástól?

Ha úgy érzed, hogy nehezebben koncentrálsz, könnyebben félbehagysz dolgokat, vagy gyakrabban tűnik vonzóbbnak egy görgetéssel eltöltött este, mint egy jó buli vagy egyszerű találkozás a barátokkal – nem biztos, hogy csak „fáradt
Afrika, gyémántbányászat

Afrika új pénze: jön az ásványfedezetű valuta?

Afrika számos állama évtizedek óta kettős szorításban él: gazdaságuk a dollárhoz kötött, miközben egyre jobban függnek a kínai hitelektől és beruházásoktól. Ez nemcsak az államadósságokat növeli, hanem a gazdasági szuverenitást is korlátozza.
hu_HUHungarian