Az európai médiaszabályozók árgus szemekkel figyelik az EU tartalomra vonatkozó szabályait, melyektől azt várják, hogy lesöpörhetik a Spotify-on megjelenő félretájékoztatást.
A Spotify-t mostanság komoly kritika éri, amiért nem foglalkozik eléggé a felületén terjedő koronavírussal és klímaváltozással kapcsolatos tévhitekkel, valamint a platformján megtűri a gyűlöletkeltő tartalmakat.
„A digitális szolgáltatásokról szóló törvényben nem kiadóként, hanem bármely más online platformhoz hasonlóan kellene őket felelősségre vonni”. – mondta a Politiconak Frédéric Bokobza, a francia médiafelügyeleti hatóság, az Arcom főigazgató-helyettese.
A kérdés akkor kerül igazán előtérbe, amikor az EU véglegesíti a DSA-t, vagyis az online tartalomszabályozásra vonatkozó rendeletét, amely az illegális tartalom visszaszorítására törekszik. A több mint 45 millió európai felhasználót elérő platformoknak a félretájékoztatás kezelésére kell törekedniük, ellenkező esetben több milliárd eurós bírságra számíthatnak.
A törvényjavaslat felhatalmazza a hatóságokat, köztük a nemzeti médiaszabályozókat, hogy jobban felügyelhessék a tartalmakat terjesztő és befogadó digitális vállalatokat, a felhőszolgáltatásoktól kezdve a Facebookon és TikTok-on át a Telegram nyilvános üzenetküldő csoportjaiig.
„Jelenleg a francia jogban nincsenek olyan szabályozási eszközeink, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy felügyeljük az audio streaming cégeket, ráadásul [a Spotify] nem is a mi területünkön működik” – mondta Roch-Olivier Maistre, a francia audiovizuális szabályozó hatóság elnöke.
A stockholmi székhelyű Spotify, amely kezdetben kizárólag a zenére összpontosított, eddig elkerülte a nyilvános ellenőrzést a több mint 400 millió globális hallgatójának kínált tartalmak tekintetében, ellentétben az olyan közösségi médiaplatformokkal, mint az Instagram és a Twitter.
Januártól kezdve azonban komoly hírverést kapott a felület, miután az amerikai podcaster Joe Rogan műsorában a koronavírusról kezdett el beszélgetni vendégeivel, a kormánypropagandát nagyívben elkerülve, ami szélesebb körű számvetésre késztette a vállalat felelősségét.
The Joe Rogan Experience az állítólagos COVID-19 félretájékoztatása miatt növekvő aggodalmak középpontjában áll. Ez nyomást gyakorolt a Spotify-ra, amely 2020-ban 100 millió dolláros exkluzív szerződést kötött a humoristával.
Januárban a rocklegenda Neil Young közölte, hogy Spotify-on nem lesz többet elérhető a zenéje, mivel kifogásolta a COVID-19 vakcinákkal kapcsolatos hamis állításokat a népszerű podcastban. Néhány más művész is csatlakozott a bojkotthoz.
A Spotify vezérigazgatója, Daniel Ek később azt nyilatkozta, hogy Rogan úgy döntött, hogy eltávolítja népszerű podcastjének több epizódját a streaming szolgáltatásról.
A vállalat egy olyan dilemmával küzd, amellyel számos internetes óriás, például a Facebook és a YouTube is szembesül: a véleménynyilvánítás szabadsága és a kifogásolható tartalmak hatékony moderálása közötti egyensúly megtalálása, amely a politikai nyomás miatt egyre bonyolultabb mutatvány. A Spotify Roganra úgy tekint, mint a felület kulcsfontosságú elemére, és a humorista azt mondta, hogy a szabad önkifejezés lehetősége az egyik oka annak, hogy podcastját a streaming szolgáltatásra költöztette.
A nagyobb hatalomért folytatott küzdelem
Mielőtt az EU-ban azonban lecsaphatnának a podcast platformokra, a nemzeti médiaszabályozóknak – amelyek jelenleg főként a hagyományos tartalomszolgáltatók, köztük a műsorszolgáltatók és a rádióállomások, valamint a Netflixhez és az Amazon Prime-hoz hasonló streaming cégek felügyeletére korlátozódnak – még egy utolsó gáncsoskodással biztosítaniuk kell pozíciójukat a DSA-ban.
A 27 uniós kormányt képviselő Tanács azt javasolta, hogy ne a nemzeti felügyeleti szervek, hanem a Bizottság kapjon felhatalmazást a nagyon nagy online platformok felügyeletére.
A médiaszabályozók azonban még mindig úgy gondolják, hogy van esélyük arra, hogy befolyásolják Brüsszelt, hogy több felügyeleti jogkört adjon a kezükbe, mellyel a Rogan-féle podcastekre azonnal keresztet vetnének.
