Mivel a COVID-19 világjárvány kezd lecsengeni, kell a mainstream médiának valami, amivel ismét lehet kellőképpen riogatni. A koronavírus helyét a címlapokon nemrég átvette a majomhimlő. De mit is lehet erről tudni? Ismét lezárásokra, karanténra és erőltetett oltási programra kell számítani?
Egyre több ország jelenti be, hogy majomhimlővel fertőzött személyt talált. A hír természetesen azonnal felkeltette a mainstream média figyelmét, ami nem volt rest újabb megfélemlítő, baljós cikkekkel elárasztani az oldalait. Nyilván mindenkiben felmerül néhány kérdés a himlővel kapcsolatban:
Mennyire súlyos?
Mennyire fertőző?
Kialakulhat-e egy újabb világjárvány?
Megint lezárnak az országok mindent?
Először érdemes tisztázni, hogy mi is az a majomhimlő. A majomhimlő az Orthopoxvirus nemzetségbe tartozó vírus, amelyhez egyébként a variola vírus (amely a feketehimlőt okozza) is tartozik. Az elsődleges tünetek közé sorolható a láz, a duzzadt nyirokcsomók és a jellegzetes kiütés. A vírusnak két fő törzse létezik, amelyek nagyon eltérő kockázatot jelentenek. Az egyik a kongó-medencei törzs, amely igen veszélyes, hiszen 10 fertőzöttből 1 ember meghal. A másik a nyugat-afrikai törzs, az ezzel a törzzsel fertőzöttek közül körülbelül 100-ból 1 hal meg.
Jelenleg az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai jelezték, hogy egy enyhébb törzset azonosítottak, amelynek a lefolyása sokkal enyhébb a már fentebb említettektől.
Honnan származik a majomhimlő?
A vírust eredetileg a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1958-ban fedezték fel kutatási céllal tartott majmokban, innen ered a neve is. Végül a vírus több mint egy évtizeddel később terjedt át az emberre.
Széles körben feltételezik, hogy egy másik hasonló vírus, a fekete himlő elleni oltás segített megakadályozni a majomhimlő emberre való átjutását. Ironikus módon a himlő sikeres felszámolása és az oltási program végleges leállítása hozzájárulhatott ahhoz, hogy most ismét embert fertőzzön meg. Egyre többen vannak azok, akik már nem rendelkeznek immunitással a vírussal szemben, így a kockázat is nő.
Most, hogy a világ számos részén feloldják a COVID miatt hozott utazási korlátozásokat, a vírus képes eljutni bárhová.
Pozitívum, hogy a kontaktok nyomon követése segített a hatóságoknak feltérképezni a vírus terjedését. Míg Európában és Észak-Amerikában kevés esetet regisztráltak, addig Nyugat-Afrika egyes részein endémia alakult ki, viszont innen sem jelentettek kiugróan sok esetet. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint például Nigériában 2017-től napjainkig 550 bejelentett majomhimlővel fertőzött személyt találtak. Az egyik brit fertőzött egyébként egy nigériai útról tért vissza.
A majomhimlő új világjárvánnyá válhat?
A majomhimlőről, amely elsődlegesen állatról emberre terjed, eddig úgy tudták a szakértők, hogy emberről emberre nem átvihető. Most úgy tűnik azonban, hogy a vírus ezen enyhébb változata képes emberről emberre terjedi, amely miatt az egészségügyi hatóságok fokozott figyelemmel kísérik a vírus terjedését. A majomhimlő okozta kiütésekről készült fotók ugyan sokkolónak tűnhetnek, a jó hír az, hogy a lakosságnak nem kell aggódnia, ugyanis a tömeges fertőződés kockázata nagyon alacsony, emellett pedig a vírus okozta megbetegedés enyhe lefolyású. Az eddigi információk szerint kezelés nélkül 2-4 hét alatt fel lehet belőle gyógyulni, de a gyógyulást az immunerősítés nagyban elősegíti, emellett célszerű lehet a fekete himlő elleni védőoltás is.
Eddig a világon 110 megerősített esetet regisztráltak, ami az jelenti, hogy közel sincs olyan fertőző, mint a koronavírus.
Ez eddig a legnagyobb számban megjelenő járvány Afrikán kívül, és további esetek várhatóak. Globális világjárvány azonban nem várható.
Ismét jön a karantén?
Természetesen a politikusok a vírus megjelenése nyomán azonnal kongatják a vészharangot. Joe Biden amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy a majomhimlő terjedése „olyasmi, ami miatt mindenkinek aggódnia kell” és nem meglepő módon már most „bevethető vakcinákról” beszélt a sajtó munkatársainak.
A brit egészségügyi tisztviselők kijelentették, hogy az Egyesült Királyságban „jelentős” fertőzésnövekedéssel kell szembenézni, és a kormány válasza „kritikus” a terjedés megfékezésében.
Belgium pedig a világon elsőként, már be is vezette a 21 napos kötelező majomhimlő-karantént, miután három megbetegedést regisztráltak az országban. A fertőzöttek mindegyike egy Antwerpen kikötővárosában rendezett fesztiválhoz köthető. Tehát a kérdésre a válasz az, hogy akármilyen is a vírus lefolyása, a kormányok ismét elrendelhetnek lezárásokat és karantént, mint azt már megszokhattuk az elmúlt két évben.
Két nyertese már szinte biztosan van ennek a vírusnak is
Minő meglepő, hogy a WHO bejelentése nyomán két gyógyszeripari vállalat részvényei kilőttek. A vírus még csak most ütötte fel a fejét, de egy amerikai gyógyszergyártó vállalat már tárgyalásokat folytat az európai hatóságokkal a majomhimlő elleni antivirális gyógyszer készleteinek felhalmozásáról.
A SIGA Technologies, egy egészségügyi biztonsági cég, amelynek kutatásait az amerikai kormány finanszírozta a biológiai fegyverek jelentette fenyegetés kezelésére. A cég egy tecovirimat nevű vírusölő gyógyszert dolgozott ki, amely a himlő és rokon vírusok, köztük a majomhimlőre kezelésére is alkalmas. A tecovirimatot az Egyesült Államokban már korábban engedélyezték a himlő kezelésére. Az év elején az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) nemcsak a himlő, hanem a majomhimlő és a tehénhimlő ellen is engedélyezte a tecovirimatot. A napokban felbukkant új esetek következtében természetesen elképesztő az érdeklődés a cég gyógyszere iránt, amiről viszont azt sem tudni, hogy a közelmúltban az afrikai országban használták-e már az érintett betegeken.
A másik vállalat, amelynek jól jött a majomhimlő, az Emergent Biosolutions, mely épp a múlt héten vásárolta meg 225 millió dollárért a Chimerix himlő elleni vakcina licencét. A hír alig néhány nappal azután érkezett, hogy az Egyesült Államokban kimutatták az első majomhimlős esetet. Természetesen a vállalat azonnal közölte, hogy nem kell aggódni, hiszen a COVID-dal ellentétben, most már azonnal van vakcinája.
Hungarian