Az Európai Központi Bank Olaszország, Spanyolország, Portugália és Görögország kötvényeit tervezi megvásárolni, a történelem megismétli önmagát?
Az EKB három csoportba – „donorok, recipiensek és semlegesek” – osztotta az euróövezet 19 országát aszerint, hogy az elmúlt hetekben milyen gyorsan és mekkorára növekedtek kötvényeik ára. A kötvényszpred indexeket a német kötvényekhez mérik majd, amelyek viszonyítási alapként szolgálnak a közös valutaövezetben. A bank a „donornak” címzett országoktól vásárolt lejáró kötvényekből származó bevétel egy részét a „recipiensek” kötvényeire fogja fordítani, a semleges országok pedig egyfajta „puffer zónaként” fognak funkcionálni.
A lista, amelyet havonta felülvizsgálnak majd, tükrözi a periféria és a magországok közötti felosztást, amely az euróövezet első adósságválságának idején jött létre. A „recipiensek” között számos olyan ország szerepel, melyeket a befektetők kockázatosabbnak vélnek a magas államadósság és a növekedés lassú folyamata miatt. Ide sorolták többek között Olaszországot, Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. A „donorok” csoportját a biztonságosabbnak tartott, úgynevezett magországok alkotják, köztük Németország, Franciaország és Hollandia.
Reménykednek, hogy nem kell bevezetniük
Ugyan a júliusi és augusztusi visszaváltások kifejezetten fontosnak minősülnek, az EKB tisztában van azzal is, hogy a bevételek újraelosztása nem lesz elég a befektetők megnyugtatására. Ennek érdekében fordult ezen döntése felé, hogy új vásárlásokat hajtson végre ott, ahol szükség van rá – amennyiben az adott ország megfelel bizonyos feltételeknek. Ezeket a „feltételeket” maga az Európai Bizottság határozza majd meg költségvetési szabályai és az EKB adófenntarthatóságának értékelésével, ahogyan azt néhány éve Görögország esetében is tették. Az előbbi lehetőség következtében ugyanakkor az EKB más intézmény befolyása alá esne, utóbbi esetében pedig a politikába való beavatkozás vádjának lenne kitéve.
Az EKB a kötvényvásárlások ellensúlyozására készpénzt vonhat el a bankrendszertől többek között olyan „speciális aukciók” révén, melyek esetében a bankok kedvezőbb kamatokat kaphatnak, ha a központi bank mellett teszik le voksukat. A politikai döntéshozók egyelőre nem döntöttek a program bevezetéséről, mivel abban reménykednek, hogy már csak a puszta bejelentés stabilizálja majd a piacot, és nem kell élniük a lehetőséggel.
Hungarian