Elfogyott a pénz? Nem küld segélyt Európa, Ukrajna a csőd szélén

A hat legnagyobb uniós tagállam júliusban nem tett újabb ígéretet Ukrajna katonai támogatására – jelentette a Politico című hírportál a németországi Kieli Világgazdasági Intézet adataira hivatkozva. 

Már korábban is felröppentek hírek, hogy az Európai Unióban vita folyik arról, hogy meddig kellene az ukrajnai háborúban segítő kezet nyújtani, most úgy tűnik, hogy a segélyek nyújtása megszakadt. Ez az első olyan hónap, amikor nem ígértek az uniós országok támogatást Ukrajnának azóta, hogy Oroszország február végén csapatokat küldött az országba. Az amerikai hírportál szerint ez annak a jele, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás csökkenőben van.

A portál nehezményezte azt, hogy míg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Lengyelország megállás nélkül küldi a katonai segélyt, addig az EU vezetői hatalmai, Németország és Franciaország nem.

A Kieli Intézet a konfliktus ideje alatt egy úgynevezett Ukraine Support Tracker nevű programot indított el, amelynek célja a Vlagyimir Zelenszkij kormányának nyújtott nemzetközi katonai, pénzügyi és humanitárius támogatás felsorolása és számszerűsítése. Christoph Trebesch, az Ukraine Support Tracker csoport vezetője a Politico című lapnak elmondta, hogy a projekt adataiból kiderült, hogy a Kijevnek nyújtott európai katonai támogatási kötelezettségvállalások április vége óta drasztikus csökkenő tendenciát mutatnak.

„Annak ellenére, hogy a háború kritikus szakaszba lépett, az új segélykezdeményezések elapadtak” – mondta.

Ukrajna nyugati támogatói a múlt héten Koppenhágában adományozói konferenciára gyűltek össze, ahol újabb 1,5 milliárd eurónyi segélyt ígértek, de Trebesch szerint ez a szám „karcsú ahhoz képest, amit a korábbi konferenciákon felvetettek”.

A kutató kitartott amellett, hogy az ukrajnai konfliktus ugyanolyan létfontosságú az EU számára, mint a 2009-es európai adósságválság vagy a Covid-19 járvány, amelyek során milliárdokat költöttek sürgősségi intézkedésekre.

„Ha összehasonlítjuk, hogy milyen gyorsan került elő a csekkfüzet, és mekkora összegek érkeztek, akkor ez ahhoz képest, amit Ukrajnának ajánlottak fel, elenyésző” – méltatlankodott.

Trebesch megjegyezte, hogy az EU járványügyi helyreállítási alapjának nagysága mintegy 800 milliárd euró volt hitelek és támogatások formájában, míg a blokk Kijevnek nyújtott segítsége ennek az összegnek csak a töredéke.

Ukrajna pénzügyi válsághelyzetben

Habár az Egyesült Államok újabbnál újabb katonai segélyeket küld Ukrajnának, a háború bizony drága mulatság. A Wall Street Journal szerint hiába kapott már több milliárd eurónyi támogatást az ország, pénzügyi válsághelyzetbe került. Szergej Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere kijelentette, hogy a háborús helyzetben a gazdaság stagnál, a nyomott adóbevételek miatt alig van valami az államkasszában, ráadásul elképesztő összegekbe kerülnek a fegyverek, az uniós források pedig folyamatosan apadnak el.

Az amerikai pénzügyi lap szerint az ukrán adók az állami költségvetésnek csupán 40%-át fedezik, amelynek több mint 60%-át a katonai kiadások teszik ki. Az Ukrán Nemzeti Bank arra kérte Zelenszkij kormányát, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében mielőbb emelje az adókat és csökkentse a kiadásokat. A leggyorsabb megoldás a pénznyomtatás. Ez azonban rossz megoldás, mert még inkább elszegényíti az országot, és inflációt generál.

Az ukrán pénzügyminiszter, Marcsenko azonban nem ért egyet a jegybankkal.

„Néha eltér a véleményünk a Nemzeti Bankkal … Jobb megkockáztatni a magas inflációt, mint nem fizetni a katonáknak.”

Ukrajna egyelőre az IMF-től (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbanktól is kap pénzt, de nyilván ez sem tart örökké, a háború pedig már több, mint 5 hónapja tart.

Köztudott, hogy egy háborús konfliktus minden ország gazdaságát súlyosan megterheli, de míg a Nyugat azt hitte, hogy a szankciói Moszkvát néhány hét alatt teljesen ellehetetlenítik, úgy tűnik nem azt a kapták, amire számítottak. Ukrajna viszont nehéz helyzetbe került, amiből egymaga szinte biztos, hogy nem tud kilábalni.

Az Unió ráadásul saját magát lőtte lábon a különféle korlátozásokkal, ami bumerángként hatott az EU tagállamainak gazdaságára. Nap mint nap láthatjuk milyen drága lesz az élet: a nyersanyaghiány közepette egyre drágább a gáz, a villany, az üzemanyag, ebből adódóan pedig a mindennapi élet. Ilyen komoly recesszióban még ha hajlandóság lenne is, pénzügyi kapacitás nincs arra, hogy az EU több milliárd euróval finanszírozza egy egyébként nem uniós ország gazdaságát.