Nem is olyan megújuló az a megújuló energia

2022.10.06.
Olvasási idő: 2 perc

A „megújuló energia” tényleg megújuló, vagy csak egy újabb címként gyártottunk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak?

Ahhoz, hogy egy erőforrás tényleg megújulónak minősüljön, képesnek kellene lennie arra, hogy „természetes ökológiai körforgások által folyamatosan újjászülessen”. Nos, nyilvánvalóan nincs természetesebb energiaforrás a napsugárzásnál. Földünk tele van ingyenes fotonokkal, de ahhoz, hogy ezeket elektromos árammá alakítsuk, többek között poliszilíciumra van szükségünk. A poliszilícium pedig minden, csak nem megújuló, pláne nem újrahasznosítható. Előállításához ugyanis fosszilis energiahordozókra is szükség van, ami ellen éppen a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) programok támogatói tüntetnek. A történet pedig itt nem ér véget, hiszen a poliszilícium előállításához szükség van továbbá kvarcra is, amely szintén nem a „megújuló” tulajdonságáról ismert.

Nem minden arany, ami fénylik – és nem minden megújuló, amire azt mondják?

Hogy pedig fokozzuk a hangulatot, hozzá kell tennünk azt is, hogy a szén szintén alapvető összetevője a poliszilícium – pedig éppen annak használatának megszüntetésére törekszünk, nemde?! De gondoljunk csak bele: ha nincs szén, akkor nincs poliszilícium, és ha nincs poliszilícium, akkor nincs napelem, de még mobiltelefon sem. Gondolkodtál már azon, hogy Kínában miért pöfékel több száz széntüzelésű erőmű? Nos, nem azért, hogy abból piacra dobható kínai másolatokat gyártsanak. A poliszilícium magas fosszilis energiaigénye ugyanis az egyik legfőbb oka annak, hogy az országban csúcson áll a széntermelés.

Az igazság tehát, hogy a „megújuló” energia pusztán egy címke, a szél- és napenergia ugyanis a szó semmilyen értelmében nem megújulók – vagy legalábbis felhasználási módjukban biztosan nem. Ahhoz ugyanis, hogy a napenergiát beépíthessük mindennapjainkba, turbinákat és napelemeket kell gyártanunk, melyek nem tartanak örökké. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a kvarcból kinyert szilícium tüdőbetegséget, szilikózist okozhat, a modulok legyártása pedig óriási energia- és vízráfordítást igényel, ami közben mérgező vegyi anyagok biztonságos tárolásáról is gondoskodni kell.

Forrás

Kapcsolódó cikkeink:

Fanny

A kriptovaluták iránti érdeklődésem 2020-ban kezdődött – azóta nem tudok szabadulni tőlük. Mélyen beleástam magam a témába, folyamatosan követem a legújabb fejleményeket és kutatom, hogyan formálhatja át mindennapi életünket a blokklánc technológia.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian