A török törvényhozók megszavazták azt a törvényt, amelynek célja a médiában és az interneten megjelenő „dezinformáció” megakadályozása. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy az intézkedés a szólásszabadság elfojtását eredményezheti.
Tayyip Erdogan elnök a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a Nacionalista Mozgalom Pártja (MHP) törvényhozóival múlt csütörtökön a parlamentben megszavazták a félretájékoztatás megakadályozására irányuló jogszabályt. A törvényjavaslat most Erdoganhoz kerül végső jóváhagyásra.
Míg a kormány tisztviselői szerint a rendkívül ellentmondásos törvényjavaslatra az álhírek és a dezinformáció elleni küzdelem érdekében van szükség, az ellenzéki képviselők, valamint európai országok és a médiajogok védelmezői a törvény elvetését követelik.
Sokan kifogásolták az intézkedés 29. cikkelyét, mondván, hogy azt a cenzúra érvényesítésére és a szólásszabadság elfojtására lehet felhasználni, valamint veszélyeztetheti a független újságírást, mivel a török kormány jelenleg az ország nagyobb hírügynökségeinek többségét aktívan ellenőrzi.
A 29. cikkely kimondja, hogy egytől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják azokat, akiket bűnösnek találnak „félelemkeltés és a közrend megzavarása” céljából hamis információk online terjesztésében. Az intézkedés azt is előírja, hogy ha névtelen fiókokat használnak az állítólagos dezinformáció terjesztésére, a büntetés ideje akár a duplájára is nőhet.
A kritikusok szerint nincs egyértelműen meghatározva, hogy mi is a „hamis vagy félrevezető információ”, így a bíróságok könnyen visszaélhetnek a törvénnyel.
Az új jogszabály Erdogan és az AKP egyre csökkenő támogatottsága közepette született, a 2023 júniusában esedékes országos választások előtt.
A kormány nem kérte ki a török újságírók véleményét
Egy 22 sajtószabadságért küzdő szervezetből álló koalíció szerint a törvényjavaslat „homályosan fogalmazza meg a dezinformáció és a szándékosság fogalmát, hozzátéve, hogy internetezők millióit fogja büntetőjogi szankciók veszélyének kitenni, és általános cenzúrához és öncenzúrához vezethet a 2023-as választások előtt”.
A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács emberi jogi csoportjának ad tanácsokat, kijelentette, hogy különösen aggódik a törvényjavaslat börtönre vonatkozó rendelkezésének következményei miatt, „nevezetesen az elrettentő hatás és a fokozott öncenzúra” miatt.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) október 12-én sürgette a török kormányt, hogy ne léptesse életbe az új törvényt.
A Török Újságírók Szövetsége (TGS), amely hét vezető újságírószervezetet tömörít az országban, elítélte, hogy a török kormány a törvénytervezet előkészítése során kikérte az amerikai székhelyű digitális médiavállalatok véleményét, de elmulasztotta kikérni a közvetlenül érintett törökországi újságírószervezetekét.
„A demokrácia alapvető követelménye, hogy a politikusok párbeszédet folytassanak a vezető szakmai szervezetekkel és a civil társadalommal, miközben olyan jogi szabályozást készítenek elő, amely közvetlenül érinti a társadalom információszerzéshez és -hozzáféréshez való jogát” – mondta a csoport. „Elítéljük ennek a demokratikus alapelvnek a megsértését”.
Güney Yildiz, az Amnesty International regionális kutatója nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az intézkedés lehetővé teszi a kormány számára, hogy „a dezinformáció elleni küzdelem ürügyén tovább cenzúrázza és elhallgattassa a kritikus hangokat a közelgő törökországi választások előtt és azon túl”.
A Riporterek Határok Nélkül 2022-es világsajtószabadság-indexe szerint Törökország a 149. helyen áll a 180 ország közül.
Hungarian 