Az Atomenergia-ügynökség megkongatta a vészharangot

2023.03.18.
Olvasási idő: 1 perc

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megkongatta a vészharangot, mert mintegy 2,5 tonna Ghadafi-kori természetes urán tűnt el egy olyan líbiai lelőhelyről, amely nem áll a Tripoliban székelő Nemzeti Egységkormány (GNU) ellenőrzése alatt.

A NAÜ ellenőrei „megállapították, hogy tíz hordó, amely körülbelül 2,5 tonna természetes uránt tartalmazott UOC (uránérc-koncentrátum) formájában, amely korábban (Líbia) … az említett helyszínen volt tárolva, nem volt jelen a helyen” – áll a globális nukleáris megfigyelőszervezet szerdai közleményében, amelyet Rafael Grossi, a NAÜ vezetője adott át.

„A nukleáris anyagok jelenlegi helyére vonatkozó ismeretek elvesztése radiológiai kockázatot jelenthet, valamint nukleáris biztonsági aggályokat is” – tette hozzá Grossi.

Líbiában a hosszú ideje tartó polgárháború miatt a NAÜ korábban nem tudta megvizsgálni a helyszínt.

Bár az ügynökség nem jelölte meg a pontos helyet, nagy a valószínűsége, hogy a nyugati fővárostól, Tripolitól mintegy 500 kilométerre délkeletre fekvő Sabha lehet a helyszín. Ezt a területet a kormány nem ellenőrzi. A nyers uránból vélhetően a Tripoli közelében lévő Tajura nukleáris kutatási létesítményben is tárolnak; ez a terület azonban a GNU (Government of National Unity) ellenőrzése alatt áll.

Sabha egy Ghadafi-kori létesítmény volt, amely azt remélte, hogy végül uránt dúsíthat egy nukleáris fegyverprogramhoz, amíg 2003-ban le nem állították.

A NAÜ megígérte, hogy kivizsgálja az urán eltűnésének körülményeit.

Az aggodalom oka, hogy bár a természetes urán bonyolult dúsítási folyamat nélkül nem használható fel sem energiaforrásként, sem fegyverként, ha rossz kezekbe kerül, eladható olyan rezsimeknek, amelyek rendelkeznek ilyen képességekkel.

A BBC-nek nyilatkozva Scott Roecker, a Nuclear Threat Initiative munkatársa elmondta, hogy jelenlegi formájában a természetes uránból „nem lehet nukleáris fegyvert készíteni”, de „alapanyagként” felhasználható egy nukleáris fegyverprogramhoz. Azt is megjegyezte, hogy az anyag „jelenlegi formájában nem sugárzik”.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian