A lengyel központi bank (NBP) az elmúlt években nagyjából 300 tonna aranyat vásárolt, és további vásárlás lehet a napirenden, hogy az arany GDP-hez viszonyított arányát az euróövezet átlagához igazítsa.
Az euróövezet közepes és nagy gazdaságai, amely csoporthoz a jövőben Lengyelország is csatlakozhat, számára a monetáris arany GDP-hez viszonyított egyenlő aránya egy kimondatlan követelmény lehet. Ennek célja, hogy felkészüljenek az új aranyszabványra való áttérésre, állítja Jan Nieuwenhuijsa, holland arany elemző. A követelmények alapján az elemző arra számít, hogy Lengyelország további 130 tonna aranyat fog vásárolni.
Az európai jegybankok megállás nélkül növelik aranytartalékaikat
Az EU-n belül az elmúlt években elsősorban Lengyelország, de Magyarország is nagy aranyvásárló volt. Az MNB 2017-es 3 tonnáról 2021-re 94 tonnára, a GDP közel 3%-ra emelte az aranytartalékát. Az MNB ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy
“Az arany stabilizáló szerepet játszhat és fő védelmi vonalként működhet a szélsőséges piaci körülmények között vagy a nemzetközi pénzügyi rendszerben bekövetkező strukturális változások idején”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tavalyi évben további országok növelték tartalékaikat, köztük Csehország és Törökország is.
A holland elemző egy korábbi írása igyekezett rámutatni arra, hogy az aranytartalékok növelése nem egy spontán és független folyamat. Az igazi ok az lehet, hogy az eurózóna országai között titkos megállapodások vannak az aranytartalékok GDP-hez viszonyított összehangolására, hogy felkészüljenek egy új aranyszabványra. Ahhoz, hogy Lengyelország bekerülhessen az euróövezetbe, az arany GDP-hez viszonyított arányának meg kell egyeznie az euróövezet átlagával.
Bár Jan Nieuwenhuijsa határozott, elismerte, hogy a megállapodásokról pontos információ nincs, mivel azok titkosak és a központi bankok “szakmai titoktartási” törvényekre hivatkozva nem hajlandóak a pontos információk kiadására. Az euróövezetbe való felvételre jogosult Lengyelország nagy mennyiségű arany vásárlása megerősíti a megállapodások meglétét. Az európai központi bankok nem csak informálisan fedik fel lassan aranystratégiájukat, hanem minden tettük alátámasztja ezt a politikát.
