A földönkívüliek valójában lilák lehetnek, nem zöldek

2024.04.21.
Olvasási idő: 2 perc

A Cornell Egyetemen működő Carl Sagan Intézet tudósai szerint lehet, hogy nem a megfelelő színre koncentrálunk, amikor más bolygókon lévő életet keresünk. Még 2013-ban a NASA közzétett egy cikket, amelyben azt javasolták, hogy jelenlegi fókuszunkat terjesszük ki más színekre is, de akkor specifikusan a lilára nem gondoltak sokan. Eddig még nem találtunk életre utaló jeleket más bolygókon, bár a tudósok legalább 5500 olyan világot találtak, amelyek más csillagok körül keringenek. Sőt, egy pár közülük megfelelő távolságban kering egy csillag körül, így olyan életet adó tulajdonságokkal rendelkezhetnek, mint például a víz.

Az élet jele nem a zöld, hanem a lila lehet

De hogy mik az élet jelei? A jelenlegi elgondolás szerint a fény, de ez azért már a Földön is megkérdőjelezhető. Rengeteg olyan organizmus van a Földön is, amelyek földönkívüliként viselkednek. A Cornell Egyetem tudósai a lila baktériumokat vizsgálták nemrégiben, mert azok az oxigénen kívül más elemekkel is végeznek fotoszintézist. Biokémiájuk nem hasonlít a zöld növényekre. Alacsony energiájú infravörös sugárzás élteti őket, de még a hihetetlenül magas hőmérsékletet és a ként is képesek túlélni. Lisa Kaltenegger, a Carl Sagan Intézet igazgatója elmagyarázta, hogyan kutatják a csillagászok az univerzumot az élet jelei után. Nem egyszerű a feladat, hiszen távcsövön keresztül csak apró pontokat néznek az égbolton. Konkrétan azt a fényt tanulmányozzák, amit ezek a távoli égitestek sugároznak. Minden bolygónak egyedi fénye van, attól függően, hogy milyen csillag körül kering, és milyen légköre van. Ezek az elemek együttesen adnak minden bolygónak egy „fény-ujjlenyomatot”. A tudósok pedig megpróbálják megfejteni ezt a lenyomatot, hogy megállapítsák, van-e élet az adott bolygón.

Az az alapfeltételezés pedig rossz, hogy egy életteli teli bolygó pont ugyanúgy néz ki, mint a miénk. Egyesek tudósok szerint a Föld először lila volt, köszönhetően a legősibb élőlényeink egyikének, a lila baktériumoknak. A gyengébb csillagokkal és más légköri összetétellel rendelkező bolygókon több élet lehet, mint gondoltuk. Egyszerűen azért, mert nem állítottuk be eszközeinket más színek érzékelésére. A lila baktériumok pedig segíthetnek ezt igazolni. Főleg, hogy az általánosan lila baktériumoknak nevezett élőlények valójában többféle színűek. Többek között sárga, narancssárga, barna és vörös színűek. Képzeljük csak el, ha nem versenyeznének a zöld növényekkel, algákkal és baktériumokkal, egy vörös nap a legkedvezőbb feltételeket biztosíthatná számukra a fotoszintézishez. Bár a jelenlegi technológiánk nem elég kifinomult, azért tudjuk a színeket már szkennelni. Csak egy élettel teli bolygó lehet, hogy nem zöld, mint a miénk, hanem lila.

Tomasito

Leginkább a technológiai és tudományos témák mozgatnak meg, főleg a blokkláncok és a kriptovaluták technológiai háttere, a valós felhasználási esetek valamint a privacy kapcsán felmerülő lehetőségek érdekelnek. Pénzügy-IT háttérrel bírok, a kriptovaluták mellett elég sok különféle területen építettem tapasztalatot.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian