Bár az emberek mindig is megértették a semmi fogalmát, a nulla koncepciója viszonylag újnak számít.
A zéró története
Indiában alakult ki a 5. század környékén. Addig a matematikusoknak nehézséget okozott a legegyszerűbb számtani műveletek elvégzése. Ma a nulla – mind szimbólumként, mind pedig mint a mennyiség hiányát jelző fogalom – lehetővé teszi számunkra, hogy számításokat végezzünk, bonyolult egyenleteket oldjunk meg, és számítógépeket találjunk fel.
Peter Gobets, a ZerOrigIndia Alapítvány titkára szerint, az indiai nulla az egyik legnagyobb innováció az emberiség történetében, a modern matematika és fizika alapköve, valamint a kapcsolódó technológiáké.
Korai történelem: Szögletes ékek
Dr. Annette van der Hoek, a Zero Project kutatási koordinátora szerint a nullát, mint helykitöltőt több civilizációban is függetlenül feltalálták. A babiloniak a suméroktól vették át a számrendszerüket, amely 4-5000 évvel ezelőtt alakult ki. A sumérok rendszere pozícióérték-rendszerű volt, ami azt jelenti, hogy egy szimbólum értéke attól függött, hogy milyen pozícióban van a többi szimbólumhoz képest.
Robert Kaplan, a „The Nothing That Is: A Natural History of Zero” című könyv szerzője szerint a helykitöltő nulla egyik korai formája egy pár szögletes ék lehetett, amelyet az üres hely jelölésére használtak. Charles Seife, a „Zero: The Biography of a Dangerous Idea” című könyv szerzője azonban nem ért egyet ezzel az értelmezéssel.
A nulla Amerikában
Hatszáz évvel később, és 19 000 kilométerrel távolabb Babilontól, a maják kitalálták a nullát mint helyőrzőt körülbelül Kr.u. 350-ben, és használták azt naptárrendszerükben. Annak ellenére, hogy kiváló matematikusok voltak, a maják sosem használták a nullát egyenleteikben.
India: Ahol a nulla szám lett
Néhány tudós szerint a babiloni koncepció eljutott Indiába, de mások, mint a Zero Project munkatársai, az indiaiaknak tulajdonítják a nulla független kifejlesztését. Gobets szerint Indiában számos „kulturális előzmény” található, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a matematikai nulla ott született meg.
Dr. George Gheverghese Joseph „The Crest of the Peacock; Non-European Roots of Mathematics” című könyve szerint a nulla fogalma először Kr.u. 458 körül jelent meg Indiában. Joseph szerint a nulla szanszkrit neve, śūnya, ami „ürességet” jelent, a növekedés szóból származik, és az üresség buddhista doktrínájából ered.
A Zero Project szerint Brahmagupta hindu csillagász és matematikus 628-ban definiálta először a nullát és annak műveleteit. Az ő szimbóluma egy pont volt a számok alatt. Azonban ő sem állította, hogy ő találta volna fel a nullát, ami valószínűleg már egy ideje létezett.
A nulla terjedése a Közel-Keletről Európába
A következő néhány évszázadban a nulla koncepciója elterjedt Kínában és a Közel-Keleten. 773-ban Bagdadba is eljutott, ahol része lett az arab számrendszernek, amely az indiai rendszeren alapult.
Mohammed ibn-Musa al-Khwarizmi perzsa matematikus javasolta, hogy egy kis kört használjanak a számításokban, ha a tízes helyén nincs szám. Az arabok ezt a kört „sifr”-nek nevezték, ami „üres”-t jelent.
A nulla Európába a mór hódításon keresztül jutott el. Itt Fibonacci olasz matematikus fejlesztette tovább. Ő a nulla segítségével az akkoriban legelterjedtebb számtani eszkösz – abakusz – nélkül is képes volt elvégezni az egyenleteket. Ez a fejlődés népszerű volt a kereskedők körében, akik Fibonacci egyenleteit használták a könyvelésükhöz.
A középkori Európában a vallási vezetők nem támogatták a nulla használatát, mert azt sátáni eredetűnek tartották. Az olasz hatóságok szintén bizalmatlanok voltak az arab számokkal szemben, ezért betiltották a nulla használatát.
A nulla jelentősége a modern világban
A 1600-as évekre a nullát már széles körben használták Európában. Alapvető szerepet játszott a René Descartes által kifejlesztett Descartes-féle koordináta-rendszerben és a kalkulusban, amelyet Isaac Newton és Gottfried Wilhelm Leibniz egymástól függetlenül dolgoztak ki. A kalkulus megalapozta a modern fizikát, a mérnöki tudományokat, a számítástechnikát, valamint a pénzügyi és gazdasági elméleteket.
A nulla, mint szám, forradalmasította a matematikát és a tudományokat. Lehetővé tette a bonyolult egyenletek megoldását és a digitális technológiák, például a számítógépek működését. A modern számítógépes rendszerek alapvetően bináris kódra épülnek, amelyben a nulla és az egy a két alapvető érték.
A nulla számos formában megjelent a világ különböző részein. „Annyira mindennapossá vált a nulla használata, hogy kevesen, ha egyáltalán bárki is felismeri, milyen meghatározó szerepe van az emberi élet minden területén,” mondta Gobets.
