A férfiak gyorsabban fejlődnek, mint a nők

2024.06.20.
Olvasási idő: 3 perc

A legújabb kutatások szerint az Y kromoszóma sokkal gyorsabban fejlődik, mint az X kromoszóma. Ezt nem csak az embereknél, hanem más főemlősöknél is megfigyelték.

Az Y kromoszóma gyors evolúciója

A főemlősök – beleértve az embereket is – Y kromoszómája sokkal gyorsabban fejlődik, mint az X kromoszóma – derült ki egy új kutatásból, amely hat főemlősfajra terjedt ki.

Például az emberek és a csimpánzok DNS-ének több mint 98%-a közös, de az Y kromoszómán található DNS-szekvenciák mindössze 14-27%-a egyezik meg. Ez a felfedezés meglepte a tudósokat, tekintve, hogy az emberek és a csimpánzok mindössze 7 millió évvel ezelőtt váltak szét – ami evolúciós szempontból rövid idő.

Brandon Pickett, a National Human Genome Research Institute (NHGRI) posztdoktori ösztöndíjasa elmondta: „Elvárható, hogy az én genomom nagyon különbözzön a baktériumokétól vagy rovarokétól, mert evolúciós szempontból sok idő telt el. De más főemlősöktől hasonlóságot vártam volna.”

Miért fejlődik gyorsabban az Y kromoszóma?

Az Y kromoszómának csak egy példánya van sejtjeinkben – a nőknél két X kromoszóma található, míg a férfiaknál egy X és egy Y kromoszóma. Az Y kromoszóma fontos szerepet játszik a spermiumtermelésben és a termékenységben. Az egyetlen példány megléte miatt, ha változások következnek be, nincs második kromoszóma, amely kompenzálhatná ezeket.

A gyors evolúció oka lehet a mutációs elfogultság is. Az Y kromoszóma hajlamos a változásokra, mivel sok spermiumot termel, ami sok DNS replikációval jár. Minden egyes másolás során hibák csúszhatnak be.

A kutatás részletei

Az új tanulmány, amelyet május 29-én publikáltak a Nature című folyóiratban, öt főemlősfaj – csimpánzok, bonobók, nyugati síkvidéki gorillák, borneói és szumátrai orangutánok – valamint a távolabbi rokonságban álló siamang gibbonok nemi kromoszómáit hasonlította össze.

A kutatócsoport a telomere-to-telomere (T2T) szekvenálási módszert alkalmazta. Ez lehetővé teszi a kromoszómák nehezen olvasható, ismétlődő elemeinek, például a védő telomer „sapkáinak” pontos szekvenálását. A kutatók számítógépes szoftvereket használtak az eredmények összehasonlítására, és megállapították, hogy mely részek változtak és melyek maradtak ugyanazok.

A hat faj X és Y kromoszómáinak szekvenciáit összehasonlították az emberi X és Y kromoszómákkal is, amelyeket korábbi tanulmányokban szekvenáltak T2T módszerrel. Az eredmények azt mutatták, hogy az Y kromoszóma minden vizsgált fajban gyorsan evolválódott. Még az azonos nemzetségbe tartozó fajoknak is nagyon különböző Y kromoszómáik vannak. Például a csimpánzok és bonobók Y kromoszómái jelentősen különböznek, annak ellenére, hogy csak 1-2 millió évvel ezelőtt váltak szét.

Az X kromoszóma viszont nagyon konzervatív maradt a főemlősök között, ami érthető, tekintve, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik a szaporodásban.

Az Y kromoszóma túlélése

Annak ellenére, hogy az Y kromoszóma magas mutációs rátával rendelkezik, a vizsgált fajok mindegyikében megfigyelhető volt, hogy sok ismétlődő genetikai anyagot tartalmaz, mint például palindromikus ismétlődéseket, amelyek előre és hátrafelé olvasva is ugyanazt jelentik. Ezek az ismétlődő DNS-szakaszok megvédhetik a fontos géneket a replikációs hibáktól, és ezáltal megőrizhetik az alapvető biológiai anyagokat.

A tanulmánynak azonban voltak korlátai is. Csak egy-egy példányt vizsgáltak meg minden fajból, és nem tudták megmondani, hogy mennyire változik az Y kromoszóma azonos fajon belüli egyedek között.

balu

A Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi karán tanultam, majd egy fullstack szoftverfejlesztői kurzust is elvégeztem, amely megalapozta a technológiai tudásomat. 2022 óta foglalkozom részletesebben kriptovalutákkal és NFT-kkel. 2024 áprilisa óta a BitcoinBázis szerzőjeként kriptókról és a legújabb blockchain-megoldásokról írok, emellett az offtopik.hu-n általános technológiai, tudományos és gaming témákban publikálok, hogy olvasóim mindkét felületen naprakész, megbízható tartalmakhoz férjenek hozzá.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian