Egyezség az Igazságügyi Minisztériummal, szabadlábon Julian Assange!

2024.06.25.
Olvasási idő: 2 perc

Julian Assange szabadságvesztése mögött elsősorban a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértése állt. Az ecuadori nagykövetségre menekülő újságíró több mint öt évet töltött egy londoni cellában, miután a latin-amerikai ország konzulátusa visszavonta menedékjogát.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával kötött vádalku keretein belül azonban Assange szabadlábra kerül. A WikiLeaks társalapítójának története pedig szorosan összefügg a kriptovaluták felemelkedésével.

Julian Assange története

Julian Assange neve a WikiLeaks alapítójaként vált ismertté, és az ügye számos nemzetközi hírportál figyelmét megragadta. Az ötvenéves aktivista, újságíró és programozó 2006-ban alapította meg a WikiLeaks-et, melynek célja a kormányzati, vállalati és más intézményi titkok és az azok mögött húzódó korrupció feltárása. A WikiLeaks leghíresebb ügyei között az iráni naplót, az afganisztáni naplót és a diplomáciai kábeleket tartják számon.

Assange kálváriája a hatóságokkal 2010-ben kezdődött, amikor letartóztatták Nagy-Britanniában egy Svédország által kiadott nemzetközi elfogadóparancs szerint, melyben nemi erőszakkal és szexuális zaklatással vádolták meg. Ezt követően óvadék ellenében szabadult, viszont megszegte szabadlábra helyezésének feltételeit azzal, hogy 2012-ben menedékjogot kért az ecuadori nagykövetségtől. Ecuador 2019 áprilisában visszavonta Assange menedékjogát, majd bebörtönözték Londonban.

Assange ismét szabad ember

Assange távozása az Egyesült Királyságból az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával folytatott hosszas tárgyalásoknak a következménye, mely egy hivatalosan még nem véglegesített megállapodásban csúcsosodott ki. A WikiLeaks társalapítója bűnösnek vallotta magát az általa elkövetett kémkedés vádjában, azonban vádalku keretein belül szabad embernek számít.

Az ügy hátterében a Chelsea Manning, amerikai katona által titkosított dokumentumok közzététele áll. Manning büntetését egyébként 2013-ban személyesen Barrack Obana, az Egyesült Államok egykori elnöke enyhítette.

A WikiLeaks és a kriptovaluták összefonódása

A WikiLeaks és a kriptovaluták története szorosan összefonódott az elmúlt tíz évben. Egy 2014-es interjúban Assange azt mondta, hogy a Bitcoin és a WikiLeaks egymást tartották életben a kezdetekben, amikor a platform adományként kezdte el elfogadni a Bitcoint, ezzel létfontosságú finanszírozást biztosítva a WikiLeaks számára.

Assange elmondása alapján eredetileg tartózkodott a Bitcoin elfogadásától, ugyanakkor a kormányzati ellenőrzés növekvő szerepe és Satoshi Nakamoto személyes kérése miatt az elfogadás mellett döntött, ezzel legitimálva a Bitcoin hasznosságát.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kormányával folytatott jogi harca során Assange és a WikiLeaks támogatói egy decentralizált autonóm szervezethez, ún. DAO-hoz fordultak segítségért. A DAO több mint 16 500 Ether-t gyűjtött össze azért, hogy az újságíró védekezését megsegítsék. Ez mai árfolyamon nagyjából 55 millió dollárt tesz ki.

Lelo

A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem pénzügy számvitel alapszakon, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen befektetéselemző mesterszakon. 2020 tavasza óta foglalkozom részvényekkel és kriptovalutákkal, a BitcoinBázis csapatához 2024 januárjában csatlakoztam, ahol első sorban technikai elemzéseket, kutatásokat és árfolyam-előrejelző modelleket készítek.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian