Új részletekre derült fény a világ legrégebbi analóg számítógépének, a híres antiküthérai szerkezetnek működésével kapcsolatban. Mindez a gravitációs hullámok tanulmányozására kifejlesztett technológia segítségével vált lehetővé.
Az antiküthérai szerkezet: Az ősi technológia csodája
A világ legrégebbi ismert analóg számítógépének tekintett antiküthérai szerkezet több mint 2000 évvel ezelőtt készült. Az ősi tudományos eszközt csillagászok használták égi objektumok helyzetének előrejelzésére akár évtizedekkel előre is.
Az eszközt 1901-ben fedezték fel egy hajóroncs maradványai között a görög Antiküthéra sziget közelében, és azóta is foglalkoztatja a modern tudósokat és mérnököket. Az antiküthérai szerkezet egyedülálló találmány, hasonló eszközök nem ismertek ebből az időszakból.
Gravitációs hullámok és statikus modellezés
A Glasgowi Egyetem kutatói statisztikai modellezési technikákat alkalmaztak, – amelyeket eredetileg a téridő hullámzásainak elemzésére fejlesztettek ki – hogy meghatározzák, hány lyuk lehetett az antiküthérai szerkezet egyik törött gyűrűjén.
Amikor az antiküthérai szerkezet felfedezték, nagyon erodált állapotban volt, mivel közel kétezer évig hevert egy hajóroncs maradványai között. A cipősdoboz méretű eszköz bonyolultan megmunkált fogaskerekeket tartalmazott, amelyek meglepően összetettek voltak a Krisztus előtti második századi technológiai szinthez képest.
2020-ban röntgenfelvételek segítségével új részleteket tártak fel az eszköz egyik alkotóelemén, amelyet a kutatók naptárgyűrűként azonosítottak. Az új felfedezések szerint a gyűrű alatt egy sor rendszeresen elhelyezett lyuk található. Az erodált állapot miatt azonban nem volt egyértelmű, hogy eredetileg hány lyuk lehetett. Az előzetes becslések 347 és 467 között mozogtak.
Új kutatások és eredmények
A Horological Journal legújabb számában megjelent kutatásban a Glasgowi Egyetem kutatói két statisztikai technikát alkalmaztak a korábbi lyukszám becslésének pontosítására. Bayesian elemzést és a gravitációs hullámkutatásban használt új technikákat felhasználva megállapították, hogy a gyűrű valószínűleg 354 lyukat tartalmazott.
Ez azért jelentős, mert a 354 lyuk tökéletesen illeszkedik a görög holdnaptárhoz, szemben az egyiptomi naptár 365 lyukával. Az új elemzés szerint a 354 lyuk jelenléte több százszor valószínűbb, mint a korábban feltételezett 360 lyuk.
A kutatás hatása
Graham Woan professzor, a tanulmány társszerzője, elmagyarázta, hogy egy kolléga mutatta be neki a YouTuber Chris Budiselic által gyűjtött adatokat, aki a naptárgyűrű másolatát készítette. Woan érdekesnek találta a problémát, és úgy gondolta, hogy a karácsonyi ünnepek alatt megoldhatja a statisztikai technikák alkalmazásával.
Dr. Joseph Bayley, a Glasgowi Egyetem Gravitációkutató Intézetének munkatársa tovább finomította a kutatást a LIGO gravitációs hullámadatok elemzésére használt technikák alkalmazásával. Az általuk használt kombinált megközelítés, amely magában foglalta a Markov Chain Monte Carlo és a nested sampling technikákat, megerősítette, hogy a gyűrű valószínűleg 354 vagy 355 lyukat tartalmazott, körülbelül 1/3 mm pontossággal.
Az új elemzés azt is kimutatta, hogy a lyukak elhelyezésének pontossága rendkívüli, az átlagos sugárirányú eltérés mindössze 0,028 mm. Bayley szerint ezek az eredmények rávilágítanak az antiküthérai szerkezet készítőinek rendkívüli képességeire.
Woan professzor szerint a modern technikák alkalmazása az ősi eszköz tanulmányozásában növeli a kutatók elismerését az olyan ősi technológiai csodák iránt, mint az antiküthérai szerkezet.
„Reméljük, hogy az antiküthérai szerkezettel kapcsolatos felfedezéseink mélyítik a megértésünket arról, hogyan készült és hogyan használták ezt a csodálatos eszközt a görögök” – mondta Woan.
Hungarian