Banglades kiadta a lőparancsot, 100-nál is több áldozata van a diákok tüntetéssorozatának

2024.07.21.
Olvasási idő: 2 perc

A Bangladesi Népi Köztársaság egy független dél-ázsiai ország India keleti határánál. Az ország 1972-ben bevezette a kvótarendszert, amivel a hátrányos helyzetű csoportok, mint például az 1971-es függetlenségi háborúban harcolók és családjaik, számára kormányzati állásokat biztosítanak. A rendszert a legtöbben diszkriminatívnak tartják, mivel csökkenti a teljesítményalapú foglalkoztatást.

A társadalmi feszültségek ez év júniusában kicsúcsosodtak, és diákprotestálások kezdődtek meg Banglades számos pontján. A hetek óta tartó tüntetések súlyos gazdasági nehézségeket okoznak, ebből kifolyólag a bangladesi kormány keményebben lép fel a tüntetők ellen, és hadiállapotot vezetnek be az országban.

Egyenlőtlen a kvótarendszer

A kvótarendszer olyan hátrányos helyzetű csoportok számára biztosít állami foglalkoztatást, mint az 1971-es függetlenségi háborúban harcoló katonák és azok családjai, bizonyos társadalmi rétegekből érkező nők, etnikai kisebbségek, fogyatékkal élők és a földrajzi eloszlás miatt nehezebb helyzetben lévő rétegek.

A kvótarendszer egyenlőtlen foglalkoztatási esélyeket teremt, mellyel a bangladesi diákok nem értenek egyet, diszkriminatívnak tartják és csökkenti a teljesítményalapú foglalkoztatási esélyeket. A tiltakozások célja a kvótarendszer végleges eltörlése, és a kizárólag érdemeken alapuló munkahely-elosztás bevezetése.

Diáktüntetések a kvótarendszer ellen

A kvótarendszer elleni nemtetszésüket a bangladesi diákok 2018-ban kezdték meg, melynek eredményeként a kormány ideiglenesen felfüggesztette a kvótarendszert, azonban a Legfelsőbb Bíróság nemrég újra bevezette a kvótákat, ami újabb tiltakozási hullámot indított el.

A hetek óta tartó, diákok által vezetett bangladesi tüntetések egyre erősödő erőszakba torkolltak és súlyos gazdasági nehézségekhez vezettek, ami például méltatlanul jutalmazza Sejk Hasina miniszterelnök Awami Liga pártjának a támogatóit. A július eleje óta tartó tiltakozások az ország teljes leállítását és az érdemeken alapuló rendszer bevezetését követelték.

A kezdetben békés egyetemi tiltakozások sorozata egyre kaotikusabb eseményekhez és a rendőrségekkel való összecsapásokhoz vezetett. A tüntetők halálos áldozatainak száma egyes jelentések szerint eléri a 100-at is, ez a szám pedig napról napra emelkedik.

Erőteljes kormányzati fellépés

A fokozódó tüntetéssorozat hatására a hatóságok erőteljesebb fellépésre kényszerülnek, szombattól engedélyezték, hogy élő tüzet alkalmazzanak a tüntetés leverésére. A 170 millió lakosú országban időnként internet- és médialeállásokra lehet számítani, bevezették a szigorú kijárási tilalmat és a fővárosban katonai erők tartják fenn a rendet.

A rendőrség és a katonaság különböző ellenőrző pontokat állított fel Dakka fővárosának az utcáin, hogy a kijárási tilalmat be tudják tartani. A társadalom hadiállapotról számol be, a közvélemény pedig aggódik, mivel nem számítottak arra, hogy a katonaságot is be fogják vetni. Az Al Jazeera tudósítója szerint azonban sok hétköznapi ember támogatja a diákok tüntetését, mivel a kvótarendszer nagy frusztrációt okoz az országban.

A kormány időközben az ellenzéki pártokat vádolta meg a zavargások szításával, melynek következtében nagyjából 300 rendőr sérült meg.

Lelo

A Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem pénzügy számvitel alapszakon, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen befektetéselemző mesterszakon. 2020 tavasza óta foglalkozom részvényekkel és kriptovalutákkal, a BitcoinBázis csapatához 2024 januárjában csatlakoztam, ahol első sorban technikai elemzéseket, kutatásokat és árfolyam-előrejelző modelleket készítek.

Legfrissebb hírek

elhízás elleni csodaszer

Jön az új elhízás elleni szupergyógyszer?

Az elhízás elleni gyógyszerek piaca egy újabb, sok szempontból meghatározó jelölttel bővül. Az Eli Lilly retatrutide nevű, három hormon hatását egyszerre utánzó injekciója a III. fázisú vizsgálatok első eredményei alapján a jelenleg