Jose Fernandez, az Egyesült Államok gazdasági növekedésért, energiáért és környezetvédelemért felelős államtitkár-helyettese október 8-án Portugáliában arról beszélt az újságíróknak, hogy a kínai rezsim a lítium túlkínálatát arra használja fel, hogy ellehetetlenítse a globális versenytársakat.
Fernandez szerint Kína sokkal több lítiumot termel, mint amennyire a világnak ma szüksége van, és óriási mennyiségben dobja a piacra, ami az elmúlt év során 80%-os árcsökkenést eredményezett. Kína jelenleg a világ finomított, akkumulátor minőségű lítiumtermelésének kétharmadáért felelős.
„Addig csökkentik az árat, amíg a versenytársak el nem tűnnek. Ez történik.” – mondta az államtitkár-helyettes Kína stratégiájával kapcsolatban.
Érdemes megjegyezni, hogy a nyugati országok az elmúlt hónapokban megpróbálták korlátozni a Kínai Kommunista Párt (KKP) kereskedelmi stratégiáját. Bár Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, az ázsiai ország nem szabad piacgazdaság, mivel iparágai a tekintélyelvű KKP által meghatározott állami célok alapján termelnek.
Nem csak a konkurens piacokkal, de a saját gazdaságával is küzd Kína
Piyush Goyal indiai kereskedelmi és ipari miniszter egy nemrégiben tett washingtoni útja során azt mondta, hogy Kína évtizedekkel ezelőtt ugyanezzel a taktikával „megölte” India feldolgozóiparát.
Az ázsiai országok a Nyugathoz hasonlóan megemelték a vámokat a kínai importra. Japán idén például egy másik akkumulátor-alapanyagra, a mangán-dioxidra kivetett vámokat emelte meg, míg Korea csökkentette a kínai akkumulátorokat használó járművek forgalmazását.
Kína és globális kereskedelmi partnereinek viszályára egy olyan időszakban kerül sor, amikor a kínai kommunista rezsim a gyengélkedő gazdaságot próbálja élénkíteni. A túlkapacitással küzdő kínai iparágakban hamarosan cégek zárhatnak be, ami munkahelyek megszűnésével, a már eladósodott helyi önkormányzatok bevételkiesésével és a munkanélküliség miatti társadalmi elégedetlenséggel járhat.
Hungarian 