A rizs megöli a bolygót, be kéne azt is tiltani?

2023.04.21.
Olvasási idő: 2 perc

Most, hogy mindenki tudja már, hogy a húsfogyasztás megöli a bolygót, és bogarakat kellene enni, újabb élelmiszer ellen indítottak a környezetvédők hadjáratot. A következő mumus a rizs, mely egyébként az emberiség 50%-ának mindennapi tápláléka.

A környezetvédők folyamatosan keresik a bűnbakot, amit hibáztatni lehet a klímaváltozásért. Azzal már valószínűleg mindenki tisztában van, milyen káros is az állattenyésztés, és ebből adódóan a húsfogyasztás. Most itt az újabb áldozat: a rizs.

„A rizs a felelős a metán globális kibocsátásának mintegy 10 százalékáért, egy olyan gázért, amely két évtized alatt 80-szor annyi hőt köt meg, mint a szén-dioxid. A tudósok szerint ha a világ csökkenteni akarja az üvegházhatású gázok kibocsátását, a rizst nem lehet figyelmen kívül hagyni” – olvasható az AFF News egyik tweetjében.

A Környezetvédelmi Alap (EDF) szerint a globális rizstermelés káros üvegházhatású gázokat bocsát ki a légkörbe, és ezzel annyi kárt okoz, mint 1200 átlagos méretű szénerőmű.

A termesztés bevett módszere a rizsföldek elárasztása, néha a termőterület maximalizálása érdekében gondosan teraszosan kialakított domboldalakon. Az árasztás nem feltétlenül szükséges a rizs termesztéséhez, de ez egy hatékony módja az invazív gyomok terjedésének megakadályozására. A rizstermesztők működésének olyannyira alapvető eleme, hogy nem könnyű elképzelni, hogy másképp termesszék a rizst. És itt vannak a bajok – legalábbis a híres Világgazdasági Fórum szerint.

Az ezeken a földeken a bomló növényi anyagokkal táplálkozó mikrobák az üvegházhatású metángázt termelik. És mivel a rizst ilyen nagy mennyiségben termesztik, a keletkező mennyiség nem elhanyagolható. Az elárasztás egyik fő alternatívája a nedves és a száraz mezők közötti ingadozás – a mezőt lecsapolják, kis mélységig elárasztják, és ezt megismétlik. Ez a technika azonban még nagyobb kihívást jelenthet, mivel a talajban megnövekedett oxigénszint a jelen lévő nitrogénnel reakcióba lépve dinitrogén-oxidot (N2O), egy másik üvegházhatású gázt – közismert nevén nevetőgáz – termel.

A dinitrogén-oxid körülbelül 100 évig marad a légkörben, és akár 300-szor erősebb is lehet, mint a CO2, tehát a rizstermelést csökkenteni kellene. Csakhogy az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet megjegyzi, hogy a rizs a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere. A világ népességének több mint 50 százaléka élelmiszerszükségletének mintegy 80 százalékát a rizzsel fedezi. A világ rizstermelésének mintegy 95 százalékát a fejlődő országokban termelik és fogyasztják. A globális rizstermelés a 20. század eleje óta megháromszorozódott, köszönhetően a nemzeti és nemzetközi szervezetek, köztük a FAO erőfeszítéseinek.

Tehát, ha még ennek a fogyasztását is korlátoznák vagy netán betiltanák, az több milliárd ember halálához vezetne. De ez nem valószínű, hogy a politikai elitet érdekli…

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Legfrissebb hírek

ózonlyuk

Eltűnhet az ózonlyuk? Meglepő fordulat az égbolton

Az ózonréteg lassú, de biztos gyógyulása figyelhető meg. Az eddigi elképzelések, miszerint az ózonréteg menthetetlen, megdőlni látszik, hála a Montreal Protocolnak. Amikor az emberiség először ébredt rá arra, hogy bizonyos szintetikus gázok