Svédország koronavírus stratégiája: az év bukása vagy sikere?

2020.05.04.
Olvasási idő: 3 perc

A koronavírus járvány kezd lassacskán lecsengeni minden európai országban. Az új esetek számának csökkenésével egyre több kormány dönt úgy, hogy fokozatosan enyhíti a korlátozó intézkedéseket és megnyitja a gyárakat, az üzleteket. De mi a helyzet Svédországban, ahol nem rendeltek el karantént? Melyik megoldás volt a célravezetőbb?Mindent és mindenkit bezárni vagy az állampolgárokra bízni a döntést?

Mint arról még március végén írtunk, Svédország rendkívül lazán kezelte a koronavírus járványt. Míg a világ legtöbb országban azonnal bezárattak a kormányok mindent, drónokkal és rendőrökkel pásztázták az utcákat és lecsaptak a korlátozást megszegőkre, addig a skandináv ország rugalmasabban állt a pandémia kezeléséhez. A kórházak és idősotthonok látogatási tilalmán kívül ugyanis, nem zártak be semmit és nem kötelezték a lakosságot az otthonmaradásra sem.

Javaslatokat tett a svéd kormány, de alapvetően rábízta a döntést az állampolgárokra. Az embereket tehát egyenrangú partnerként kezelték, nem gyerekként, akik saját maguk felelősségteljes döntéseket tudnak hozni. De jó döntés volt Svédország részéről ez a laza felfogás?

Svédországi koronavírus számokban

Svédországban az egy főre jutó Covid-19 halálesetek száma az északi szomszédainak 3-5,5-szerese. Svédországban háromszor annyian haltak meg, mint Dániában úgy, hogy Dániában nagyobb a népsűrűség, 138 fő jut egy négyzetkilométerre, míg Svédországban csak 25. Svédországban viszont majdnem dupla annyian élnek (10,3 millió), mint Dániában (5,8 millió). Svédországban 100 ezer lakosra 22 haláleset jutott, míg Norvégiában és Finnországban mindössze 4.

Bár Svédország és állampolgárai elégedettek a számokkal, több egészségügyi szakember kritizálta a koronavírussal szembeni svéd fellépést. Egy fontos mérőszámot emlegetnek mindenhol, ez pedig az R0 érték, vagyis a reprodukciós ráta. Ez azt jelenti, hogy egy adott eset hány másik embert tud megfertőzni. Ez a mérőszám azért hasznos, mert segít meghatározni azt, hogy a fertőző betegség, jelen esetben a COVID-19 mennyire fog terjedni a populációban. A koronavírus esetében ez a szám 2,2, míg a kanyaró esetében 12-18, a hagyományos influenzánál pedig 1,3. A virológusok véleménye az, hogy a gazdaság és a mindennapi élet újraindításához az R0 mérőszámot 1 alá kellene csökkenteni, ez azt jelentené, hogy a járvány nem tud továbbterjedni és a vírus elhal. Úgy gondolják, hogyha túl korán lazítanának a nemzetek a korlátozásokon, ez az érték gyorsan 1-re nőne, ami azt jelenté, hogy a járvány megállíthatatlan lenne.

Olaszország két hónapra zárt be mindent az élelmiszerboltokon és patikákon kívül. A mai napon végre megnyitott számos gyár és üzlet is, habár sokan kritizálták és korainak tartották a nyitást. A mediterrán országban viszont az R0 mérőszáma jelenleg 0,40, mely Lombardia tartományban 0,53, míg Piemontéban 0,75. Magyarországon Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint 1 alá csökkent ez az érték, pontosan adatot azonban nem mondott.

Svédországban az R0 még 1,16, bár folyamatosan csökken az új esetek és a halálozások száma. A járvány tehát még mindig elég gyorsan terjed, a lefutása viszont már a skandináv országban is látható. Habár a svéd modellnek köszönhetően a vírus lassabban fog eltűnni a társadalomból, az eredmény hasonló lesz azokhoz az országokhoz viszonyítva, amelyek mindent lezártak. A svéd gazdaság azonban megmenekült. Tökéletes megoldás ebben a helyzetben nincs, hiszen minden intézkedésnek meg vannak az előnyei és hátrányai is. Mindenesetre döntse el mindenki maga, hogy a svéd kormány helyesen döntött-e vagy sem.

Andrea

Közgazdászként mindig is érdekelt a pénzügyek világa. 2016-ben ismerkedtem meg a bitcoinnal, azóta pedig a mindennapi életem részévé váltak a kriptovaluták. 2019-ben csatlakoztam a BitcoinBázishoz íróként, 2020 óta pedig a portál főszerkesztője vagyok. Ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni és minél többet megtudni a kriptovalutákról, a mögöttes technológiáról és a gyakorlati használhatóságukról.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél