Tesla-turbina LEGO-ból: még telefont is tud tölteni

2026.03.14.
Olvasási idő: 4 perc

A Tesla‑turbina egy lapát nélküli, centripetális áramlású turbina, amelyet a legendás fizikus, Nikola Tesla talált fel 1913-ban. A hatásfoka a határréteg‑jelenségen alapul, nem pedig azon, hogy a gáz vagy folyadék közvetlenül lapátokra csapódik. A hagyományos turbinák (pl. gőzturbina, gázturbina, vízturbina) lapátokat használnak. Ezekben az eszközökben a gyorsan áramló közeg (víz, gáz stb.) a lapátokra csapódik, de a lapátok alakja miatt irányt változtat, és közben erőt fejt ki a lapátra, ez forgatja meg aztán a tengelyt.

Ezzel szemben a Tesla-turbinában még lapátok sincsenek. Amikor egy folyadék vagy gáz egy szilárd felület mellett áramlik, a felülethez legközelebb lévő réteg elkezd „tapadni” a felülethez súrlódás miatt. Ez a legközelebbi vékony réteg a határréteg. A Tesla‑turbina ezt használja ki, mert a levegő vagy a közeg nem csapódik lapátokra, hanem ráfolyik sima tárcsákra és a határréteg miatt magával húzza azokat. Ahogy halad befelé a közeg spirálisan, energiát is ad a tárcsáknak. Nagyon magas fordulatszámot tud adni, ráadásul nagyon olcsó egy hagyományos turbinához képest.

Ezt a LEGO Tesla-turbinát bárki el tudja készíteni

Nemrégiben valaki LEGO-ból készített egy ilyen turbinát, hogy megmutassa mennyire jól működik ez a turbina a hagyományos lapátos megoldásokhoz képest. Mivel a határréteget a felület adja, ezért a lehető legnagyobb felületre van szükség, ami a gyakorlatban sok-sok kis átmérőjű tárcsát jelent, a köztük lévő megfelelő távolsággal. A turbina ellen irányított levegő befelé, a tárcsák tengelye felé áramlik, ezért valamilyen módon azt el is kell vezetni – ez adja a LEGO-s küldetés kihívását is. A videóban több prototípust is kipróbálnak, mire kialakul egy jól működő, generátorhoz is alkalmas változat. Ez maga a teljes videó:

Az első tárcsák egy biológiailag lebomló műanyagból, PLA-ból készültek FDM-nyomtatóval, ami a 3D-nyomtatás legelterjedtebb technológiája. A tengelyen 1 mm-es távtartók voltak. Ezek a turbinák elképesztően magas fordulatszámot érhetnek el, viszont a nyomaték nagyon gyenge, amíg a fordulatszám nem haladja meg a 10 000 RPM-et. Ez problémát jelent, ha terhelést kell meghajtani, különösen induláskor, bár egy járó robotot azért sikerült megmozdítani vele.

A sok kísérlet után a megfelelő tárcsaanyag kiválasztása következett. A PLA mellett a tesztelők „PLA Tough”, PETG, PC és TPU anyagokat is kipróbáltak. A PLA ugye könnyen nyomtatható, de törékeny és hőre érzékeny, a PLA Tough ennek erősebb, törésállóbb változata. Ugyanilyen a PETG is, ami egy rugalmasabb, hőállóbb anyag, keményebb terhelést is kibír. A polikarbonát (PC) bírja a legjobban a terhelést, de ezért cserébe nagyon nehéz nyomtatni, míg a TPU egy gumiszerű anyag, ami hajlik és ütésálló, de pont a hajlékonysága miatt nem segít egy turbina esetén sokat. Végül a tesztben a PLA Tough bizonyult a legjobb választásnak, ugyanazon légnyomás mellett a legmagasabb fordulatszámot produkálta.

Ebből készült egy alap generátor, de a turbina továbbra is kevés nyomatékot adott le. A megoldás egy olyan egyedi generátor megépítése lett, amely sokkal könnyebben felpörgethető. Ehhez egy nagyobb turbina is készült 0,3 mm vastag tárcsákkal, amely már érezhető teljesítményt és jóval nagyobb nyomatékot adott. A turbina és a generátor közötti fordulatszám‑átalakításhoz először CVT-t használtak, de ezt végül fém fogaskerekekre kellett cserélni. A CVT magyarul folyamatosan változó áttételű váltót jelent, amelyben az áttétel nem lépcsőkben (1-es, 2-es, 3-as fokozat), hanem folyamatosan, megszakítás nélkül változik két határérték között.

A Tesla‑turbina esetében ezt azért próbálták ki, mert így könnyebb lett volna a nagyon magas fordulatszámot a generátor számára megfelelő tartományba átalakítani. A módosítás után a generátor kb. 14 watt teljesítményt adott le 30 volt mellett, 85 PSI bemeneti nyomással. Ez bőven elég egy okostelefon töltéséhez vagy egy nagy LED panel meghajtásához. A LEGO‑ból épített Tesla‑turbina sűrített levegővel működött, amelyet kompresszorból vezettek rá a turbina bemenetére, mert egy ilyen eszköz komoly légáramot igényel.

A kísérlethez használt összes terv elérhető a MakerWorldön, például a nagy turbina modellje is.

De ne felejtsük el, hogy a Tesla-turbinák nem igazán terjedtek el ipari felhasználásban, pont a kísérletben tapasztaltak miatt. Mivel a határréteg súrlódásával működik, csak akkor hatékony, ha a tárcsák és a levegő között nagyon nagy a relatív sebesség. Induláskor ez nincs meg, tehát nincs nyomaték és csak nagyon magas fordulaton kezd érdemi teljesítményt adni, ami ipari felhasználásban nem igazán hasznos. A hagyományos turbinák hatásfoka akár 90% fölötti, a Tesla‑turbina jóval alacsonyabb.

Tomasito

Leginkább a technológiai és tudományos témák mozgatnak meg, főleg a blokkláncok és a kriptovaluták technológiai háttere, a valós felhasználási esetek valamint a privacy kapcsán felmerülő lehetőségek érdekelnek. Pénzügy-IT háttérrel bírok, a kriptovaluták mellett elég sok különféle területen építettem tapasztalatot.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published.

Latest from Blog

hasznos weboldal

7 meglepően hasznos weboldal, amelyről sokan még nem hallottak

Az internet legnépszerűbb szolgáltatásait mindenki ismeri, de a világhálón számos olyan kevésbé felkapott eszköz is elérhető, amely percek alatt megoldhat egy hétköznapi problémát. Egy friss Reddit-beszélgetés résztvevői összegyűjtötték saját kedvenceiket – ezek
idegen élet felfedezése

Az üzenet, amely után semmi sem lenne ugyanolyan

Egyetlen hiteles rádiójel, egy idegen eredetű technológiai nyom vagy akár egy földön kívüli mikroorganizmus felfedezése is alapjaiban változtatná meg az emberiség önmagáról alkotott képét. A kutatók évtizedek óta figyelik az eget, mégsem

Új gazdasági világrendet diktál a globális hőség

A globális felmelegedés és a meteorológusok által előrejelzett, rendkívüli intenzitású „szuper El Niño” időjárási jelenség nemcsak a klímakutatókat tartja lázban, hanem a Wall Street legfontosabb elemzőit is. A Goldman Sachs friss elemzése

102 másodpercen keresztül működött a dél-koreai mesterséges Nap

A tudósok évtizedek óta a fúziós energiát tartják a tiszta energiaforrások szent gráljának. Ez a technológia elméletileg korlátlan mennyiségű elektromos áramot képes előállítani szén-dioxid-kibocsátás nélkül, ráadásul anélkül, hogy a hagyományos atomerőművekre jellemző,

Mielőtt továbblépnél