Egy nemrég közzétett jelentés szerint az euróövezet bankjai a kockázatos eszközöket biztonságos eszközökre cserélték az Európai Központi Bank felülvizsgálata előtt, majd a teszt után visszacserélték azokat.
A Deutsche Bundesbank, a Londoni Imperial College és az US Federal Deposit Insurance Corporation pénzügyi szakértői nemrégiben átnézték az Európai Központi Bank (EKB) 2014. évi eszközminőségi felülvizsgálatát (Asset Quality Review-AQR). A dokumentumok áttekintésekor arra lettek figyelmesek, hogy egyes bankok az európai bankok stressz-tesztje előtt erősen kozmetikázták eszközeit, azaz megváltoztatták azok kockázati összetételét.
A kutatók az euróövezet 130 bankjának statisztikáit vizsgálták meg. Ezek a pénzintézetek összesen 22 billió eurónyi eszközzel rendelkeztek a 2014-es felülvizsgálat előtt és után. A vizsgált bankok közül 25 német bank volt, amelyek alacsony kockázatú eszközökbe fektették az ügyfelek pénzét. A teszt elvégzése után viszont a bankok visszaváltották azokat magas kockázatú eszközökre.
„Megállapítottuk, hogy miután az EKB 2013 októberében bejelentette az AQR-t, a felülvizsgált bankok megnövelték részesedésüket a legmagasabb besorolású értékpapírokban és csökkentették a kockázatosabbakat,” írta a jelentés. Majd hozzátették: „ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az AQR utáni időszakban a felülvizsgált bankok ismét kockázatosabb értékpapírokba fektetnek, hasonlóan az AQR előtti szinthez.”
Hiába a csalás, a felügyelők mégis rendben találtak mindent
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bankok a teszt elvégzése előtt szándékosan megváltoztatták az eszközeik összetételét a biztonságosabb eszközök javára. Amikor viszont a vizsgálatot lefolytatták, visszatértek ismét a kockázatosabb eszközökhöz.
A jelentés ezután úgy fogalmazott, hogy „több olyan bank van, amely sikeresen teljesítette a stressz-teszteket, majd rövid időn belül kudarcot vallott. A felügyelők tisztában vannak a bankok kockázatot kozmetikázó eszközeivel.”
A bankok ezen stratégiája nagyon hasonlít a windows dressing-hez. A nevéből kikövetkeztethető, hogy a kirakatba tett eredmények, vagyis a valóságot kozmetikázó technikák gyűjtőneve. A window dressing eredetileg az amerikai befektetői piac egyik terméke, ahol a portfóliókezelők az általuk kezelt portfólióról a valóságosnál előnyös képet igyekeztek mutatni a negyedéves fordulónapokon. A gyengébben teljesítő részvényeket kicserélték a jobb hozamokat kínálókkal.
Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Unió nagynevű bankjai előszeretettel alkalmaznak magas kockázat-magas haszon stratégiákat, amiért képesek még a felügyelőket is félrevezetni. Az elmúlt évek válsága és botrányai miatt alaposan megingott az állampolgárok bizalma a bankszektorban, ez a jelentés pedig csak hab lehet a tortán. Hogyan lehet egy olyan pénzintézetben vakon megbízni és a kemény munkával összekuporgatott pénzt nála hagyni, amikor még az európai felügyelőket is megtéveszti?!
Kapcsolódó cikkek:
