Negyedévszázadnyi víruskutatás nyerte el idén a Nobelt

2020.10.07.
Olvasási idő: 2 perc

A 2020-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj a Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice alkotta hármast illette meg. A köztudattal ellentétben ez a neves díj nem egyetlen áttörő felfedezésért vagy alkotásért jár, hanem inkább tekinthető munkásságot jutalmazó kitüntetésnek.

Az említett három férfi huszonöt évet áldozott arra, hogy azonosítsanak egy vírust. Nevezetesen a hepatitisz C vont magára ennyi figyelmet. Összehasonlítás képen: a COVID-19 először 2019 decemberében fertőzött meg embereket, egyetlen hónap leforgása alatt azonosítva lett.

A hepatitisz C esetében a hosszú kutatás egyik fő oka az volt, hogy a vírus nem fertőz meg olyan állatfajokat, amik részt vesznek korunk kutatásaiban. A másik fő akadály az volt, hogy a vírus RNA típusú és azt az enzimet, ami a DNS másolatának létrehozásához elengedhetetlen, csak az 1970-es években kezdték el alkalmazni.

Az eredmény jelentősége

Sokak számára a hepatitisz C nem tűnhet túl nagy egészségügyi veszélyforrásnak. A fertőzésnek inkább a másodlagos tünetei károsak az emberi szervezetre. A legtöbb esetben a májra gyakorolja a legnagyobb hatást, ami a rákos daganatok megjelenésével is végződhet. A vírus leggyakrabban vérátömlesztés útján terjed, amit az új felfedezések már jelentősen gátolni fognak.

Annak ellenére, hogy Rice, Alter és Houghton töméntelen mennyiségű időt áldoztak a kutatásra és az ő nevükre szól a díj, illő, ha csak az említés szintjén is, megtiszteljük mindazokat a csapattagokat, akik ugyanennyi erőfeszítéssel járultak hozzá az eredményhez. Mivel a biológia terén elért eredmények mindig is egy csapat munkájának hozamai.

A COVID-19 esetében hiába történt gyors áttörés, továbbra is a legtöbben az ellenszer felbukkanását vagy a vírus eltűnését várják. Összevetve a hepatitisz C-vel elmondható, hogy egy jóval egyszerűbb vírusról van szó, és az eszközeink is előrehaladottabbak. Idővel teljesen fel fogják térképezni a vírus terjedésének mintáját és a tüneteket, amikről felismerhető. A biológiai kutatások természete nem sokat változott csupán azért, mert hirtelen több figyelmet kaptak.

Kapcsolódó:

Zsófi

Minden érdekel, ami izgalmas, innovatív vagy meghökkentő – legyen szó technológiáról, gazdaságról vagy váratlan fordulatokról a nagyvilágban. Ezek a témák kizökkentenek a hétköznapokból, és új nézőpontokat mutatnak meg.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian