Az Egyesült Királyságban a szabad véleménynyilvánítás egyre nagyobb csorbát szenved. Nem elég az, hogy az állampolgároknak kötelező letölteniük a COVID nyomkövető alkalmazást, mely segítségével minden lépésüket követhetik. Úgy tűnik a közösségi média platformokon sem posztolgathatnak meggondolatlanul, hiszen a nagy testvér ott is mindent lát. Kiderült ugyanis, hogy a brit rendőrség titokban a felhasználók tweetjei alapján egy úgynevezett gyűlöletlistát vezet, amiről lekerülni nem egyszerű.
Az egyik listán szereplő felhasználó nem más, mint Sarah Phillimore jogász, a Családjogi Ügyvédi Kamara és a Gyermekjogászok Egyesületének a tagja. Az egyébként köztiszteletben álló hölgy abban bízik, hogy sikerül tisztára mosnia a nevét, miután a közösségi médiában közzétett bejegyzéseit gyűlöletbeszédnek nyilvánította a rendőrség. Az ő esete kapcsán több, nevét elhallgató felhasználó jelezte, hogy az Egyesült Királyság rendőrsége bizony őket is nyilvántartásba vette. A hatóság szerint „transzfób, valamint vallást sértő, de bűncselekménynek nem minősülő gyűlöletbeszédet osztottak meg egyes platformokon.”
A rendőrség lementi a tweeteket
Phillimore kijelentette, hogy a rendőrség vádjai teljesen alaptalanok. Azt elismeri, hogy kritikusan szólalt fel az ellen, hogy egyesek a gyermekeket már fiatal korban is nemátalakító műtétek elvégzésére ösztönzik. Azt állítja, tweetjei sohasem voltak gyűlöletkeltőek, illetve eltúlzóak. Nem rejti véka alá a transznemű ideológiához kapcsolódó kritikáját, de azt gondolja, hogy a kifejezésmódja gyakran kifejezetten humoros volt. Azt határozottan tagadja, hogy bármilyen csoport vagy vallás iránt gyűlöletet tanúsított volna. A rendőrségnek egy közel 12 oldalas dokumentuma van a hölgy tweetjeiről, amely a hatóság szerint bizonyíték a jogász tűrhetetlen viselkedésére. Az ugyanakkor rendkívül érdekes, hogy még a túlbuzgó Twitter sem látta indokoltnak a bejegyzések törlését vagy a jogász asszony fiókjának felfüggesztését.
Phillimore azt nyilatkozta, hogy ő 2020 júniusában hallott először egy névtelen Twitter felhasználótól arról, hogy a brit rendőrség titokban egy ilyen jellegű listát vezet. Akkor még nem tudta, hogy a Hate Crimes Operational Guidance nyilvántartásban bizony az ő neve is szerepel. Úgy gondolja, ha valaki másként gondolkodik mint az átlag, hipp-hopp felkerülhet arra a titkos listára. A jogász arra kérte a rendőrséget, hogy vegyék le a listáról a nevét, illetve árulják el, hogy pontosan kinek is van hozzáférése ehhez a nyilvántartáshoz. A hatóságok azonban megtagadták a kérését, habár a nyilvántartásban lévő felhasználók minden személyes adata is szerepel, többek között a teljes nevük, születési dátumuk és lakcímük is.
Phillimore most kampányt indít és támogatókat vár, akik segítségével arra kötelezné a rendőrséget, hogy töröljék a listát. Jogi háttere révén biztos abban, hogy egy ilyen jellegű adatbázis készítése a törvényesség határait feszegeti. A rendőrség ugyanis nem rögzítheti senki személyes adatait anélkül, hogy az érintett személyt arról ne értesítené.
