A Riporterek Határok Nélkül arról számolt be, hogy minden országban sérült a sajtószabadság. A tavalyi évben történt újságírókat ért támadások, a megfélemlítések, a kormányzati nyomásgyakorlás, a korlátozások, valamint a médiatulajdonosok változásaiból eredő aggodalmak miatt aggasztóvá vált a szabad véleménynyilvánítás, sajtószabadság helyzete. A járvány miatti globális zűrzavar nem kímélte az újságírást.
A Riporterek Határok Nélkül legfrissebb sajtószabadság-indexe szerint éppen akkor, amikor az állampolgároknak a világméretű járvány közepette minden eddiginél nagyobb szükségük van a pontos tudósításokra, az információhoz való szabad hozzáférés drámai romlása következett be.
„A koronavírus-járványt arra használták fel a kormányok, hogy megakadályozzák az újságírók hozzáférését az információforrásokhoz és a helyszíni tudósításokhoz” – áll a szervezet hivatalos közleményében. „Az adatok azt mutatják, hogy az újságíróknak egyre nehezebb az érzékeny témák felderítése és a tudósítás, különösen Ázsiában, a Közel-Keleten és Európában”.
Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma minden évben több száz újságíróval dolgozik együtt a világ minden tájáról – és idén sokan számoltak be az egyre nehezebb körülményekről.
Mielőtt februárban távozott az Európai Újságírók Szövetségének elnöki posztjáról Otmar Lahodynsky osztrák újságíró elítélte a médiaszabadság romlását Európában, annak ellenére, hogy a COVID-19 egészségügyi vészhelyzet idején megnőtt az igény a pártatlan és tényszerű tájékoztatásra.
A leköszönő elnök a magyar helyzetről is ejtett néhány szót
Európában több országban romlott a helyzet, és ezek között van sajnos Magyarország is. Hazánkról Lahodynsky azt írta, hogy a magyar média közel 80%-a a kormányközeli Kesma konzorciumhoz tartozik, ami rendkívül aggasztó. A Human Rights Watch beszámolt arról is, hogy a bíróság nemrégiben lekapcsolta a Klubrádió független rádióállomást, miután a szabályozó hatóság azt állapította meg, hogy a csatorna megsértette a médiatörvényeket, például azzal, hogy egy nap kevesebb magyar zenét játszott, mint amennyit a törvény előír.
„Európában szörnyű hibát követtünk el, amikor alábecsültük a média szerepét a demokrácia fenntartásában” – mondta Věra Jourová, az Európai Érték- és Átláthatóság Bizottságának alelnöke egy februári online rendezvényen. Szerinte növelni kell az újságírók biztonságát, meg kell védeni őket a visszaélésszerű pereskedésektől, valamint jogi segítséget és más típusú támogatást kell nyújtani számukra.
Márciusban mintegy 100 civil társadalmi csoport és sajtószabadsággal foglalkozó szervezet új, egész EU-ra kiterjedő intézkedéseket sürgetett az újságírók és riporterek védelmére az úgynevezett közszereplés elleni stratégiai perekkel (SLAPP) szemben, amelyeket gyakran gazdag és befolyásos emberek indítanak a kritikusok cenzúrázása, zaklatása és elhallgattatása érdekében.
A SLAPP-ellenes kezdeményezést 2018-ban indította el európai törvényhozók egy csoportja Daphne Caruana Galizia máltai újságíró meggyilkolása után, akinek a családja még az újságíró halála után is küzdött a meggyilkolt riporter ellen indított rágalmazási perekkel.
Kelet-Európában 2019 óta drámain nő a cenzúrázás, az újságírókat ért fenyegetések száma. Az Európa Tanács éves jelentése szerint 52 fizikai támadásról és 70 zaklatásról vagy megfélemlítésről érkezett jelentés.
Oroszországban mindennaposak a fenyegetések
Oroszországban tavaly Irina Slavina újságíró vesztette életét, miután a hatóságok hadjáratot indítottak ellene. Egy ellentmondásos törvényt módosítottak, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy bárkit, akiről úgy vélik, hogy egy külföldi állam érdekében dolgozik, „külföldi ügynöknek” bélyegezzenek, és pénzbírsággal vagy akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtsanak. A Szabad Európa Rádiót többször megbírságolták, míg az ország legnagyobb független médiumát, a Meduzát külföldi ügynöknek nevezték.
Az IStories főszerkesztője és az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának tagja, Roman Anin lakásában és irodájában április 9-én razziát tartott az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
„A szólásszabadság és az emberi jogok helyzete Oroszországban a 2000-es évektől kezdve romlik, és évről évre egyre rosszabb. Úgy vélem, hogy a fő ok, amiért nyomást gyakorolnak ránk [a független médiára], az, hogy úgy érzik, az emberek igényt tartanak az igazságra” – mondta Anin.
Más államokban a média jelentős befolyás alatt áll a kormányok részéről. Lengyelországban a vezető regionális kiadót, a Polska Press-t egy állami ellenőrzés alatt álló olajvállalat vásárolta meg német tulajdonosaitól.
Fehéroroszországban a 2020. augusztusi elnökválasztás és az azt követő tömegtüntetések után aggasztó helyzetbe kerültek az újságírók. Az országban az internetet lekapcsolták, a vezető hírportálokat blokkolták. Újságírókat tartóztattak le, megvertek és bebörtönöztek – jelentette a Human Rights Watch. Az elmúlt évben a rendőrség lezárta a Fehérorosz Újságírók Szövetségének irodáját, több tucat lakásban és irodában tartott házkutatást, és számos újságírót vett őrizetbe.
Szlovákia és Szlovénia is leszerepelt
A szlovák oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásának bírósági ügye tavaly felkavarta az állóvizet, miután a bíróság felmentette Marián Kočner szlovák üzletembert és vádlott társát, Alena Z-t, mivel nem találta bűnösnek őket a gyilkosságok megszervezésében.
Szlovéniában, ahol az újságírókat Janez Jansa miniszterelnök közvetlenül zaklatja, a kormány bejelentette, hogy nem finanszírozza tovább a közszolgálati RTV televíziót, és felfüggesztette a Szlovén Sajtóügynökség anyagi támogatását is. Áprilisban azonban az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a sajtóügynökség 2,5 millió eurós kompenzációt kapjon a közszolgálati feladatának teljesítéséhez.
A KRIK független szerbiai oknyomozó hírügynökség a kormánypárti média és a parlamenti képviselők rágalomhadjáratának áldozata lett.
A Riporterek Határok Nélkül szerint aggodalomra ad okot az is, hogy Bulgáriában az állami szereplők befolyása a médiában egyre nagyobb és a tévé-illetve rádióállomások egy kézben összpontosulnak.
Ezek után várhatjuk, hogy valós, államtól és pártoktól független információkat kapjunk, legyen szó koronavírusról vagy bármi másról…
Ez a cikk is érdekelhet: Amikor az állami propaganda humanitárius vészhelyzetbe sodor egy országot
