A gluténmentes generáció: 25 év alatt duplájára nőtt Európában a lisztérzékeny gyerekek száma

2021.06.13.
Olvasási idő: 2 perc

Egy új tanulmány szerint a cöliákia, az az a lisztérzékenység előfordulása 25 év alatt a duplájára emelkedett Európában az olasz iskolások körében.

Az olaszországi Marche Politechnikai Egyetem tanulmánya alapján a másképp cöliákiának avagy gluténérzékeny enteropátiának nevezett, árpában, búzában, és rozsban megtalálható glutén fogyasztására adott autoimmun reakció fájdalmas károkat okoz a vékonybélben. Az ilyen esetek száma egy 25 évvel ezelőtti hasonló tanulmány eredményeivel összehasonlítva a duplájára nőttek az iskolások körében.

7760 5 és 11 év közötti iskolást kértek meg Olaszországban a vizsgálat keretében egy vérteszt lefolytatására arra keresve a választ, hogy vannak-e olyan specifikus génmutációik, ami a lisztérzékenység kialakulásához vezethetnek. Pozitív tesztek esetén a kutatók glutén antitesteket meglétét vizsgálták a szervezetükben. Az eredmények alapján arra jutottak, hogy az olasz gyermekeknél az autoimmun betegség általános megléte 1,6%, ami magasabb, mint az egy százalék körüli globális átlag.

„Vizsgálatunk kimutatta, hogy a cöliákia előfordulása az iskolás gyermekeknél az elmúlt 25 évben megduplázódott, összehasonlítva a csapatunk által hasonló iskolai korcsoportban közölt adatokkal” – mondta Elena Lionetti vezető szerző, az egyetem professzora. „Úgy tűnik, hogy több cöliákia eset létezik, mint a múltban, és hogy szűrési stratégia nélkül ezeket nem fedezhetjük fel.”

Lionetti hozzáteszi:

Jelenleg a lisztérzékeny betegek 70%-át nem diagnosztizálják, és ez a tanulmány azt mutatja, hogy nem invazív szűrővizsgálatokkal lényegesen többet lehetne azonosítani, ha a szűrést már gyermekkorban végeznék. A glutén [érzékenység] diagnosztizálása és elkerülése potenciálisan megakadályozhatja a bélboholy károsodását (a vékonybél falát felépítő ujjszerű kivetülések), ami a tápanyagok felszívódási zavarát és hosszú távú egészségkárosodáshoz vezet, mint például növekedési problémákhoz, fáradtsághoz és csontritkuláshoz.

A cöliáka Európában mintegy 7 millió, Magyarországon 150 ezer ember érint, de fontos hozzátenni, hogy közülük mindössze 25 százalékukat, csak minden 4. beteget – diagnosztizálták (ez az arány országonként eltérő lehet, 10-50% között). Az Egyesült Államokban 3 millióra tehető a számuk, de újfent, mindössze 20%-uknál kerül diagnosztizálásra. Az mindenesetre látható, hogy Európában emelkedik a szám.

Az autoimmun rendellenességben szenvedők gyakran a diagnosztika hiánya miatt nincsenek tisztában a betegség természetével, mialatt a lisztérzékenység bizonyítottan fáradtságot, ködös agyat, hasmenést, puffadást, fogyást és vérszegénységet okozhat.

Egy másik tanulmány kimutatta, hogy „a lisztérzékenység növelheti az idő előtti halálozás kockázatát.”

A lisztérzékenység felfutása gyaníthatóan a magas gluténtartalmú feldolgozott élelmiszereken alapuló ‘ipari’ étrend kárára írható, ami domináns Európában és az Egyesült Államokban.

Kapcsolódó:

Zsófi

Minden érdekel, ami izgalmas, innovatív vagy meghökkentő – legyen szó technológiáról, gazdaságról vagy váratlan fordulatokról a nagyvilágban. Ezek a témák kizökkentenek a hétköznapokból, és új nézőpontokat mutatnak meg.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian