A kínai atomerőmű baleset után „öngyilkos” lett az atomtudós

2021.07.01.
Olvasási idő: 3 perc

Június 14-én a Hongkong közelében lévő kínai Tajsan atomerőműben az egyik reaktor primer hűtőkörében a szokásosnál magasabb sugárzási szintet mértek, a radioaktivitási szint viszont még így is a biztonságos határértéken belül maradt, legalábbis a helyi hatóságok szerint. Úgy tűnt azonban, hogy a „közvetlen radioaktív veszély” elkerülhetetlen.

Radioaktív gázok szabadultak fel, de az amerikai tisztviselők azt mondták, hogy az atomerőműben kialakult helyzet „nem jelentett súlyos biztonsági veszélyt az erőműben dolgozókra vagy a kínai lakosságra”. Három nappal később azonban Zhang Zhijian, Kína egyik legelismertebb atomtudósa és a Harbini Mérnöki Egyetem alelnöke az incidens után állítólag öngyilkosságot követett el.

A South China Morning Post (SCMP) szerint a Heilongjiang fővárosának rendőrsége kizárta az emberölést.

„A Harbini Mérnöki Egyetem mély fájdalommal jelenti be, hogy Zhang Zhijian professzor sajnálatos módon leesett egy épületről és 2021. június 17-én 9 óra 34 perckor meghalt” – írta közleményében az egyetem hivatalos fiókja a Weibón.

Zhang a Harbini Mérnöki Egyetem Nukleáris Tudomány és Technológia Főiskolájának professzora volt, és a Kínai Nukleáris Társaság alelnöke.

A Kína északi Heilongjiang tartományában található Harbini Műszaki Egyetem egyike annak a két kínai egyetemnek, amely szoros kapcsolatot ápol a Népi Felszabadító Hadsereggel. Az oktatási intézmény minden mozzanatát nyomon követi a Kínai Kommunista Párt. Ezután elég elgondoltató és furcsa a professzor állítólagos öngyilkossága.

Többen arra következtetnek, hogy Zhijian halála és az erőműben történt szivárgás között kapcsolat van.

De miért ölhette meg magát Zhang Zhijian?

Az egyetem csak annyit írt a szakember halálával kapcsolatban, hogy leesett az épületről és elhunyt. A rendőrség azonnal kizárta a gyilkosságot. Dehogy miért akart öngyilkos lenni, és miért zárták ki az idegenkezűséget, arra senki sem adott választ. Sőt a hatóságok pillanatok alatt lezárták a nyomozásnak nem nevezhető bohózatot.

A Tajsan Atomerőmű kínai tulajdonosa, a China Guangdong Nuclear Power Group már 2005-ben együttműködési megállapodást kötött a Harbini Mérnöki Egyetemmel. A megállapodás értelmében a Harbin Mérnöki Egyetem egyrészt több tehetséget képezne ki a China Guangdong Nuclear Power Group számára az atomenergia területén, másrészt pedig együttesen végeznének kutatásokat.

Azt mondták, hogy az együttműködés az ipar és a felsőoktatás összekapcsolásával elősegítené a tudományos kutatási eredmények javítását.

Néhány hónappal a megállapodás aláírása után, 2005 decemberében a Harbini Mérnöki Egyetem létrehozta a Nukleáris Tudomány és Technológia Főiskoláját, amelynek Zhang Zhijian lett a vezetője.

Két évvel később, 2007-ben Kína és Franciaország megállapodást írt alá a Tajsan atomerőmű közös építéséről.

A Tajsan atomerőmű 1. és 2. blokkjának építése 2009-ben kezdődött, az 1. blokk pedig 2018. december 13-án kezdte meg a működését. Zhang Zhijian tíz évig, 2005 és 2015 között a Nukleáris Tudomány és Technológia Főiskola vezetője volt. Ez egybeesett a Tajsan atomerőmű tervezési és építési időszakával.

Ez alatt az idő alatt Zhang Zhijian nagy valószínűséggel komoly kapcsolatokat alakított ki a China Guangdong Nuclear Power Groupban és talán más, atomenergiával foglalkozó vállalatokkal, intézményekkel és tisztviselőkkel.

Zhou Xiaohui kínai kommentátor azt mondta az üggyel összefüggésben, hogy erős a gyanúja, hogy Zhang Zhijian öngyilkosságának köze van a Tajsan atomerőmű szivárgásához, mivel közvetlenül azután vetett véget életének, hogy a Kínai Kommunista Párt nyilvánosan is kénytelen volt reagálni a szivárgásra.

Zhou Xiaohui szerint Zhang Zhijian-t talán kihallgatták a hatóságok, és előfordulhat, hogy komoly nyomást gyakoroltak rá, vagy talán túlságosan megijedt az incidens miatt, esetleg attól félt, hogy őt fogják felelősségre vonni. Az is elképzelhető, hogy a halálával a párt valami fontos információt akart elfedni.

Az elismert szakember halála mindenképp gyanús. Bár a kommunista rezsimekben ez abszolút normális. Elég csak Oroszországra gondolni, ahol híres professzorok potyognak rendszeresen magas épületek ablakaiból…

Andrea

Közgazdászként mindig is érdekelt a pénzügyek világa. 2016-ben ismerkedtem meg a bitcoinnal, azóta pedig a mindennapi életem részévé váltak a kriptovaluták. 2019-ben csatlakoztam a BitcoinBázishoz íróként, 2020 óta pedig a portál főszerkesztője vagyok. Ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni és minél többet megtudni a kriptovalutákról, a mögöttes technológiáról és a gyakorlati használhatóságukról.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél