Az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke (bár ugye ki ne ismerné), Donald Trump sajtótájékoztatóban jelentette be, hogy a szólásszabadság jegyében pert indít a Google, a Facebook, és a Twitter amerikai tech óriások ellen. Trump fiókjait az említett közösségi felületeken még a januári Capitol Hill-i tüntetések után függesztették fel. A volt elnök úgy fogalmazott, hogy gyalázatos cenzúra áldozata lett. A beadványokban pedig nem csak az érintett cégeket, hanem azok vezérigazgatóit is perbe fogta.
Trump szerdán saját szavaival élve „a szólásszabadság gyönyörű előrelépéseként” értékelte a perek benyújtását. Az amerikai New Jersey államban található bedminsteri golfklubbja területén adott interjúban a perek említésén kívül a demokrata képviselőkre is kitért, akik szerinte szégyenletes álhíreket terjesztenek.
„Követeljük, hogy vessenek véget az árnyék-tiltásoknak, az elhallgattatásoknak, a feketelistázásoknak és a cancel kultúrának”. Trump azt is hozzátette, hogy ha egy volt amerikai elnököt letilthatnak, akkor ugyanezt bármikor megtehetik bárki mással is. Ez egyébként teljesen igaz. A Facebook és a Twitter gond nélkül függeszt fel vagy akár tilt ki örökre felhasználókat különösebb nyomozás nélkül, főleg, ha „diszkriminációról”, „idegenellenességről”, „LGBTQ fóbiáról”, vagy egyéb politikailag érzékeny témáról van szó.
A tiltáshoz sokszor az is elég, ha rövid idő alatt többen, bármi indoklás nélkül jelentik az adott felhasználót, akinek aztán utólag kell magyarázkodnia és bizonyítania az ártatlanságát, ha vissza akarja kapni a fiókját. Ezt pedig előszeretettel ki is használják a cancel kultúra képviselői.
Eddig mindenki csöndben van
Eddig az érintett tech óriások egyike sem reagált Trump jogi lépéseire, amelyeket az amerikai Florida állam szövetségi bíróságán tett meg. Ezzel egy időben Trump republikánus kongresszusi képviselő szövetségesei, egy memo-t adtak ki, amelyben üdvözlik, hogy végre valaki meg akarja regulázni a híres tech óriásokat és kiáll a szólásszabadság ügye mellett.
A per egyenesen az érintett cégek hatóság általi feldarabolására, és a csak 230-as jogszabályként említett törvény visszavonására szólít fel. A 230-as jogszabály gyakorlatilag felmenti a Facebookhoz hasonló közösségi hálókat bármilyen, a felhasználóik által közzétett nemkívánatos tartalomból eredő következmény alól, mivel a törvény szerint ezek a cégek nem „kiadói”, hanem „megjelenési platform” státuszba tartoznak. Trump ezen lépése és a szólásszabadság mindenesetre érdekesen egyeztethető össze.
Trump egyébként már az elnöksége alatt megpróbálta hatályon kívül helyezni a 230-as jogszabályt de akkor nem sikerült neki. A demokrata párti politikai szereplők reakciója azért is lesz különösen érdekes, mivel eddig az ő berkeikből jöttek a leghangosabb hangok, amik a monopolhelyzet megakadályozására és adatvédelmi aggályokra hivatkozva fel akarták daraboltatni az említett tech-óriásokat. Érdekes lesz megfigyelni, hogy vajon most, hogy Trump látványosan beállt a téma mögé, hirtelen megváltozik-e a véleményük.
(Forrás)
Hungarian