Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz feje meglepően éles kritikával illette az Oroszországban uralkodó állapotokat és üdvözölte a Virgin Galactic ügyvezető milliárdos Richard Branson múlt vasárnapi űrrepülését.
Dimitri Rogozin a Twitterén Branson űrrepülését az űrutazás mérföldkövének titulálta, majd egy ezt követő tweetben kikelt Oroszország milliárdos oligarchái ellene, akik szerinte inkább költik a pénzüket jachtokra, mint hogy űrhajókat fejlesztenének. A kritika még Elon Muskot is válaszra késztette, aki egy tapsoló kéz emojival viszonozta a kritikát.
Később Rogozin Branson űrrepülésére tett bókjáról kiderült, hogy nem jött őszinte szívből, mert utána megjegyezte, hogy szerinte a szuborbitális repülés technikai szempontok alapján nézve még nem számít űrrepülésnek és “semmi köze a professzionális űrhajózáshoz.”
Rogozin egyébként gyakran illeti kritikával a NASA-t és Musk SpaceX projektjét.
A múlt nyáron például a SpaceX Dragon 2 sikeres Nemzetközi Űrállomásra tett, legénységgel a fedélzetén végrehajtott misszióját húzta le egy hosszas bejegyzésben.
Akkor Rogozin kijelentette, hogy Oroszországnak nem áll érdekében a NASA-val közös misszió keretében asztronautákat juttatni a Holdra. Egyben megjegyezte, hogy szerinte az Egyesült Államok szabotálja az orosz űrprogramot miután még Donald Trump volt elnök komoly szankciókat vezetett be több orosz és kínai cég ellen.
Mindenesetre a múlt évi közösségi hozzászólásaihoz képest az orosz űrügynökség fejének jóval barátibb lett a véleménye a magánszféra által finanszírozott űrutazásról, aminek oka talán az lehet, hogy Oroszországban nincs elegendő politikai étvágy egy újabb grandiózus űrprogramra, illetve mert a Roszkozmoszra pénzügyi megszorítások várnak.
A költségvetési megszorítások kiküszöbölésére pedig az egyik kiút az lehetne, ha a NASA-hoz hasonlóan az orosz űrügynökség is több teret enged a milliárdosok által pénzelt űrtechnológiai programoknak és misszióknak.
Az ugyanakkor már nyilvánvaló, hogy Oroszország nem kér a közösködésből a nyugati országokkal mikor űrprogramokra kerül sor. Erre jeleket már kaptunk Moszkvából, ami inkább ápol szoros kapcsolatot Kínával az űrprojektek területén.
Mint ismert, az ország ki akar lépni a Nemzetközi Űrállomást fenntartó országok sorából és saját űrállomást kíván föld körüli pályára juttatni. Az ISS ha minden igaz 2028-ig marad pályán.
Kapcsolódó cikkek:
Hungarian 