Kína űrlézerekkel próbálja eltitkolni kényes tevékenységeit, és mindenáron meg akarja akadályozni, hogy műholdfelvételek készüljenek katonai bázisairól és felszereléseiről. A műholdak egyszer már segítettek lebuktatni az országot, és kiderült, valóban népírtás folyik a világ legnépesebb államában. Most vajon mire ez a nagy felhajtás?
A Federation of American Scientists nemrégiben felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai műholdak, melyek Kína hadseregét tartják szemmel, „egyre sebezhetőbbekké válnak Kína űrlézereivel szemben”. A technológia ugyanis hatalmat ad az ország kezébe, segíthet elrejteni titkos tevékenységeit, gond nélkül beavatkozhat a műholdak kamerájába, és tartósan károsíthatja azokat. Kína egyébként már 2009 óta fejleszti űrlézereit, az év elején készült műholdfotók pedig azt mutatják, hogy elég komoly tendenciával folyik a technológia kiépítése.
2019-ben egyébként már az amerikai Pentagon is hasonló fegyverek fejlesztéséhez kért támogatást a kormánytól. Céljuk az volt, hogy világűrből irányított, koncentrált lézersugarat hozzanak létre, melyek segítségével közvetlenül megsemmisíthetővé válnának az USA-t támadó rakéták. A legfőbb ellenségnek, a potenciális támadó félnek pedig Kínát, Észak-Koreát, Oroszországot és Iránt nevezték.
Hidegháború újragondolva
A műholdellenes űrlézerek használata tehát már egyáltalán nem számít újkeletűnek, a nagyhatalmak ugyanis már elég régóta a technológia hívei.
„A probléma csupán az, hogy a Nyugat a katonai hadműveletek végrehajtásához az űrt részesíti előnyben, így a hatékony műholdellenes rendszerek sokkal inkább Oroszország vagy Kína javát szolgálják”, állítja Dean Cheng, űrszakértő. Gazdasági szempontból az Egyesült Államoknak tehát több vesztenivalója van, mivel a már széles körben elfogadott nyugati technológiák, mint például a GPS, az űrre való támaszkodás nélkül igencsak keveset érnének.
Ami azt illeti, Kína legújabb módszere, avagy az űrlézerek bevetése, messze eltér a hidegháborús rivalizálástól, és egy teljesen újra gondolt játszmának nézhetünk elébe. Azóta ugyanis sokkal több műhold és állam lépett be az űrversenybe, és egyre több űrhöz kötődő szolgáltatás született meg – GPS, Google térkép, időjárás appok -, melyeket napi szinten használunk. Ha tehát Kína vagy egyéb nagyhatalom agresszívan űrlézerekhez nyúl, már nem „csak” egy hidegháborús űrversenyről beszélhetünk. Ehelyett a kérdés már sokkal összetettebb: ha egy űrre támaszkodó rendszer elbukna, vajon mi mindent rántana magával?
Forrás: The Sydney Morning Herald
Hungarian 