Amerikai rakétákat állomásoztatnak Németországban, ki lehet a célpont?

2021.11.16.
Olvasási idő: 1 perc

A hidegháború vége óta nem volt arra példa, hogy amerikai rakétákat állomásoztassanak Európában. A közelmúltban azonban egy németországi rakétakilövő állomást ismét üzembe helyeztek és a DARPA (az amerikai Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége) által fejlesztett Dark Eagle nevű hiperszonikus rakétákkal szerelék fel. Ezek a rakéták akár a hangsebesség ötszörösével is képesek haladni, így a németországi Mainz-Kastelből egy rakéta akár 21 és fél perc alatt elérheti Moszkvát. A tüzérség főparancsnoka azzal magyarázta ezt a lépést, hogy ezáltal az amerikai hadsereg jelentős előnyre tesz szert az európai, illetve az afrikai hadszíntereken.

A hiperszonikus rakéták fejlesztésében és tesztelésében az Egyesült Államok jelentős lemaradásban van Kína és Oroszország mögött. Az ázsiai nagyhatalmak már jóval korábban sikeresen üzembe helyeztek hiperszonikus rakétákat, ám az Egyesült Államok csak idén szeptemberben hajtotta végre az első sikeres tesztet. Oroszország már 2019-ben bemutatta a Tsirkon nevű hiperszonikus rakétáját, ami legalább a hangsebesség ötszörösére képes, de Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint akár annak kilencszeresét is elérheti. Kína idén augusztusban lőtt ki egy rakétát, amely miután alacsony pályán megkerülte a Földet hiperszonikus sebességgel lépett vissza a légkörbe. Ezzel a sikeres teszttel Kína komoly aggodalomra ad okot: az általa fejlesztett hiperszonikus rakéta, amelyet nukleáris fejjel is fel tudnak szerelni, a világon bárhol lecsaphat.

Az orosz és a kínai hiperszonikus rakétákkal az amerikai ballisztikus rakéták sebességben és a hatótávolságban sem tudják felvenni a versenyt. Az Egyesült Államok ezért indította el azt a fejlesztési projektet, amelynek célja egy hiperszonikus siklótechnológiát felhasználó rakéta létrehozása volt. A kutatás során az úgynevezett „lélegző” rakéták kifejlesztése került előtérbe, melynek eredményeképpen a DAPRA több céggel együttműködésben megalkotta a HAWC-rendszert (Hypersonic Air-breathing Weapon Concept). A HAWC-rendszerű hiperszonikus rakéták új szintre emelik a légi hadviselést, mivel a hangsebesség több mint ötszörösével képesek haladni. További előnyük, hogy gyorsaságuk valamint manőverezhetőségük miatt az elhárító rakétarendszerek nehezen tudják célba venni és lelőni őket.

Andrea

Közgazdászként mindig is érdekelt a pénzügyek világa. 2016-ben ismerkedtem meg a bitcoinnal, azóta pedig a mindennapi életem részévé váltak a kriptovaluták. 2019-ben csatlakoztam a BitcoinBázishoz íróként, 2020 óta pedig a portál főszerkesztője vagyok. Ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni és minél többet megtudni a kriptovalutákról, a mögöttes technológiáról és a gyakorlati használhatóságukról.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél