Az eleusziszi misztériumok az ókori Görögország egyik legnagyobb vallási rejtélye, amely évszázadok óta izgalomban tartja a történészeket és valláskutatókat.
A Déméter istennő és lánya, Perszephoné mítosza köré épülő rítust szigorú titoktartás védte, így nem sok információ maradt meg róla. Egy új kutatás azonban most áttörést hozhat: egy pszichoaktív hatású, kezelt gomba segíthet közelebb kerülni a titok megfejtéséhez.
Új tudományos vizsgálat hozhat fordulatot
A kutatást Görögország legrégebbi és legnevesebb felsőoktatási intézménye, az athéni National and Kapodistrian University kutatói végezték. A vizsgálat során rájöttek, hogy a Claviceps purpurea nevű, árpán élősködő gomba – közismert nevén anyarozs – potenciálisan halálos toxinjai eltávolíthatók a megfelelő eljárással.
A vízből és hamuból készült lúgoldattal eltávolították a gomba mérgező komponenseit, miközben a pszichoaktív hatású alkaloidák megmaradnak. Ez azért is különösen érdekes, mert korábbi, például a spanyolországi Mas Castellar de Pontós lelőhelyén feltárt régészeti leletek is utaltak már hallucinogén anyagok jelenlétére vallási környezetben.
A friss kutatási eredmények szerint elképzelhető, hogy a résztvevők kezelt anyarozsból készült italt vagy ételt fogyasztottak, amely magyarázatot adhat az ókori forrásokban említett rendkívül intenzív, transzcendens beavatási élményekre.
A mítosz, amelyre a rítus épült
Az eleusziszi misztériumok középpontjában Démétér, a földművelés és termékenység istennője és Zeusszal közös lányuk, Perszephoné állt. A mítosz szerint Hádész, az alvilág istene feleségül akarta venni Perszephonét, de mivel Zeusz ezt nem engedte, Hádész végül elrabolta a lányt.
Démétér tiltakozásból az Olümposz helyett az eleusziszi Szűz-forrásnál telepedett le és szárazságot zúdított a földre. Ez kompromisszumra kényszerítette Hádészt: Perszephoné az év nagy részét anyjával tölthette, másik részét pedig az alvilágban. Mielőtt azonban Déméter visszatért volna az istenek lakhelyére, bevezette az embereket az eleusziszi misztériumokba.
Teljesen beavatottakká csak azok válhattak, akik a nagy őszi titkos szertartáson is részt vettek. A cél a halál és újjászületés misztériumának megtapasztalása volt – egy mély spirituális élmény, amely az utalások szerint gyökeresen megváltoztatta a beavatottak életét.
Miért fontos a felfedezés ma?
A kutatás nem azért számít forradalminak, mert bizonyítékként szolgálhat a pszichoaktív anyagok használatára – ezt már korábbi leletek is feltételezték –, hanem hogy már az ókorban is képesek lehettek az anyarozs biztonságos kezelésére. Vagyis az ókori papnők és papok fejlett növényismerettel és gyakorlati kémiai tudással rendelkezhettek.
Az pedig, hogy kezelt, hallucinogén hatású anyagot használtak tudatosan a rítus során alapjaiban változtathatja meg a misztériumokról alkotott eddigi képet, hogyan kapcsolódott össze a hit, tudatállapot és közösségi élmény az emberiség történetében. Az eleusziszi misztériumok így nem csupán múltbéli legendák, hanem a modern tudomány számára is izgalmas kérdések forrásai.
