A tél beköszöntével Európa energiaválsága tovább súlyosbodott. A hidegebb időjárás lesújtott a vén kontinensre, amely így kénytelen volt arra az elektromos energiahálózatra támaszkodni, amely már így is a megbízhatatlan zöld energiaforrásokkal (például a szélerőművek minimális termeléssel) és a franciaországi atomerőművek leállásával küzd.
Európa-szerte megugrott a villamosenergia ára. A Bloomberg vezető energetikai tudósítója, Javier Blas rámutatott: „a villamosenergia-árak Európa nagy részén új és ijesztő rekordokat döntöttek”.
Blas kijelentette, hogy Németországban a megawattóránkénti 431 eurós napi áramár rekordmagasnak számít.
Németország a kontinens egyik gazdasági központja, ahol a magas áramárak arra kényszeríthetik az energiaigényes iparágakat, hogy működésüket korlátozzák vagy bezárják, az áramot pedig az azonnali piacokon értékesítsék tovább.
Franciaországban több atomerőmű biztonsági problémák és a dolgozók sztrájkja miatt csökkentette a teljesítményét, ami megterhelte a hálózatot, és az áramárakat évtizedes csúcsra emelte.
Az atomerőművek leállása és az állandóan ingadozó zöld energia miatt a villamosenergia-termelők több gázt fognak felhasználni az energiatermeléshez. Az ellátási korlátok azonban továbbra is fennállnak, mivel a hétvégén a német Mallnow gázkompresszorállomásnál a gáz mennyisége drasztikusan lecsökkent. A kontinensen a tárolótartályok mindössze 60%-ig vannak feltöltve, ami az év ezen időszakában rekordalacsonynak számít.
Míg Európában a gázárak továbbra is emelkednek, addig az Egyesült Államokban teljesen más a helyzet: a meleg időjárás és a bőséges gázkészlet lenyomta az árakat.
Úgy tűnik, hogy Európa energiaválsága még messze nem ért véget, mivel a piac szűkössége és a hidegebb időjárás tovább növeli az energiaárakat, ami a háztartásokat és a vállalkozásokat is megterheli.
Javier Blas a Twitteren azt írta: „EURÓPAI ENERGIAVÁLSÁG: Hűha, hűha, hűha… Kezdek kifogyni a szavakból, hogy leírjam az európai rövid távú villamosenergia-piacot. Több rekordot is megdöntöttek hétfőre. Lengyelország és Skandinávia kivételével egész Európa 300 euró/MWh felett van (Franciaország és Svájc 400 euró közelében)”.
Gáz a helyzet
A továbbra is emelkedő áramárak, mint Blas kifejtette, a következőkkel magyarázhatóak: „Sok atomreaktor leállt, a kereslet magas (fűtésre használt áram), így gázzal égetnek, hogy áthidalják a hiányt”.
Néhány nappal ezelőtt Franciaországban több atomerőművet is leállítottak a rutinszerű biztonsági ellenőrzések során, mivel az egyikben több repedést is találtak. Az áramigény ugyanakkor továbbra is növekszik Európában a tél miatt.
A földgáz ára is új csúcsot döntött a múlt héten. Idén az energiaárak az egekbe szöktek, az európai földgázárak több mint 600%-kal emelkedtek. A Jamal-Európa gázvezetéken keresztül csökkenő gázáramlás, a kontinens alacsony tárolási kapacitása és a geopolitikai kockázatok miatti aggályok tovább rontanak a már amúgy sem rózsás helyzeten.
A legutóbbi geopolitikai fellángolás múlt héten történt, amikor a német szövetségi hálózati ügynökség, a Bundesnetzagentur közölte, hogy az orosz Északi Áramlat-2 gázvezetékre júliusig nem ad engedélyt. Vasárnap Németország közölte, hogy teljesen blokkolhatják az Északi Áramlat 2-t, ha Oroszország és Ukrajna között esetlegesen konfliktus tör ki.
Hungarian