2022 lehet a Metaverzum éve. Legalábbis sokak szerint. Míg ugyanakkor a webzsenik a digitális világban lehetőséget látnak, a szakértőket aggodalom tölti el a virtuális valóság okozta pszichológiai hatások. A szomorú igazság ugyanis, hogy bizony fennáll a veszélye annak, hogy egy olyan világban, amely túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, végül jobban érezzük majd magunkat, mint a való életben.
Amióta a Facebook úgy döntött, hogy a mai naptól szólítsuk csak „Meta”-nak, a metaverzum mindennapos témává vált. Ezen persze meg sem lepődünk, hiszen ha egy kétmilliárd felhasználóval rendelkező közösségi óriás hirtelen ekkora lépést tesz, az bizony megmozgathatja az ember fantáziáját. De emlékezzünk csak vissza, amikor közel 20 évvel ezelőtt a Facebook berobbant, és a kapcsolatteremtés lehetősége mellett a depresszióval küzdő emberek száma is megnőtt. Tudományosan bizonyított, hogy a más emberekkel való állandó konfrontáció, még ha képernyőn keresztül is történik, árthat az emberi pszichének.
Fennáll a veszély, hogy elveszítjük a kapcsolatot a valósággal
Ami azt illeti, olyan mindez, mint ami éppen az Instagram világában történik, amely különösen a fiatalabb generációt teszi próbára, melynek következtében egyre több tinédzsernél testképproblémák alakulnak ki. Mindezt pedig hiba lenne a szőnyeg alá söpörni, a metaverzum ugyanis tovább súlyosbíthatja a helyzetet. Egy olyan virtuális világban, ahol mindenkinek tökéletes avatárja helyettesíti személyét, fennáll bizony a veszély, hogy elveszítjük a kapcsolatot a valósággal.
„Egy ilyen környezet a legjobb esetben is csak átmeneti ’menedékként’ szolgálhat a skizofréniához hasonló tünetekkel küzdők számára. De hogy ettől a metaverzum a többi ember számára is biztonságos térré válik-e, azt egyelőre nem tudjuk. A legrosszabb esetben lehet, hogy a digitális világba való elmerülés növeli a valóságtól való elszakadás lehetőségét, és így téveszmés vagy pszichotikus tüneteket generál. Egy olyan esettel van dolgunk, ahol egy technológiai vállalat olyan terméket javasol, amely romboló hatással lehet a közegészségügyre, anélkül, hogy azt megfelelő, tudományos vizsgálatnak vetette volna alá.” – jegyezte meg Phil Reed, a Swansea Egytem professzora.
A virtuális valóságban szerzett élmény kellemes menekülés lehet a gondokkal teli valóságból, és pillanatnyi örömérzetet adhat. Olyan illúziót kelt, mintha hirtelen megszűnnének a távolságok, holott valójában a felhasználó a saját, valós terében továbbra is egyedül van. Ahhoz tehát, hogy ne váljunk a metaverzum függőjévé, érdemes megtanulnunk megfékezni addikciónkat, rosszabb esetben pedig szakértőkhöz fordulni.
Szakértői vélemény a metaverzum pszichológiai hatásairól
„A metaverzumban kevés lehetőségünk van arra, hogy önmagunk valós változatát hozzuk létre, ahogyan azt a közösségi médián keresztül tehetjük. A kihívást azt jelentheti majd, amikor az emberek sok időt töltenek el egy olyan világban, ahol mindenki tökéletes, szép és ideális. Hogyan hathat mindez a saját önbecsülésünkre? Egyelőre erre senki sem tudja a választ” – jelentette ki Jeremy Bailenson, a Stanford Egyetem Virtuális Ember Interakció Laboratóriumának alapító igazgatója.
A lényeg tehát, hogy a metaverzum önértékelési problémákhoz vezethet, amikor az emberek elhagyják a tökéletes világot, és visszatérnek a valóságba. Peter Etchells, a Bath Spa Egyetem professzora szerint a közösségi óriásoknak érdemes a metaverzumot etikusan kezelniük, de „azért nem szabad csak a negatívumokra koncentrálnunk, különben óriási lehetőséget szalasztunk el.” Hasonlóan gondolkodik Candice Odgers, a Kaliforniai Egyetem professzora is, aki különös óvatosságra inti a fiatalabb gyermekek hozzátartozóit.
Végső soron minden az egyensúly megtalálásáról szól. Meg kell tanulnunk lépést tartani a világgal, de meg kell értenünk, hogy a metaverzum nem helyettesítheti az alapvető szükségleteinket. Mint ahogyan nem helyettesítheti a digitalizációmentes társasági élet szükségességét sem, még akkor is, ha a metaverzum rendkívül szociálisnak titulálja magát.
Készült a The Cryptonomist cikke alapján.
Hungarian