Egy 37 éves férfi 32 mikrochipet ültetett a bőre alá. Előnye az, hogy már bankkártyát sem kell vinnie a szupermarketbe, elég a karját fizetéskor a POS-terminálhoz emelnie.
Patrick Paumen mindig nagy feltűnést kelt, amikor egy boltban vagy étteremben fizetni akar. A 37 éves férfi ugyanis sem bankkártyát, sem mobiltelefont nem használ a fizetéshez. Ehelyett egyszerűen a bal kezét az érintésmentes kártyaolvasó mellé helyezi, és a fizetés máris megtörténik.
„A pénztárosok reakciói felbecsülhetetlenek!” – mondja Paumen holland biztonsági őr.
Azért tud a kezével fizetni, mert 2019-ben egy érintésmentes fizetéshez használatos mikrochipet ültettek a bőre alá.
„Az eljárás annyira fáj, mint amikor valaki megcsípi a bőrödet” – állítja a férfi.
Mikrochipet először 1998-ban ültettek be emberbe, de csak az elmúlt évtizedben vált kereskedelmi forgalomban elérhetővé a technológia. Ami pedig a beültethető fizetési chipeket illeti, a brit-lengyel cég, a Walletmor azt állítja, hogy tavaly elsőként kínálta azokat eladásra.
„Az implantátummal lehet fizetni egy italért a riói tengerparton, egy kávéért New Yorkban, egy hajvágásért Párizsban – vagy a helyi élelmiszerboltban” – jelentette ki Wojtek Paprota a vállalat alapítója és vezérigazgatója. „Bárhol használható, ahol elfogadják az érintésmentes fizetést.”
A Walletmor chipje, amely kevesebb mint egy grammot nyom és alig nagyobb, mint egy rizsszem, egy apró mikrochipből és egy antennából áll, amelyet egy biopolimer – egy természetes eredetű, műanyaghoz hasonló anyag – foglal magában.
A cég feje hozzáteszi, hogy teljesen biztonságos, rendelkezik hatósági jóváhagyással, a beültetés után azonnal működik, és stabilan a helyén marad. Nem igényel akkumulátort vagy más energiaforrást sem. A Walletmor már több mint 500 darabot értékesített a chipekből.
A vállalat által alkalmazott technológia az NFC, az okostelefonok érintésmentes fizetési rendszerét használja. Más fizetési implantátumok a rádiófrekvenciás azonosításon (RFID) alapulnak, amely hasonló technológia jellemzően a fizikai érintésmentes betéti és hitelkártyákban található.
Sokunk számára megdöbbentő a gondolat, hogy egy ilyen chipet ültessenek be a testünkbe, de egy 2021-es, több mint 4000 ember körében végzett felmérés szerint az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban 51%-uk fontolóra venné. Ugyanakkor többeket a biztonság foglalkoztak a leginkább, hiszen nem teljesen normális mikrochippel a testünkben élni.
Paumennek azonban nincsenek ezzel kapcsolatban aggodalmai:
„A chipimplantátumok ugyanazt a technológiát tartalmazzák, amelyet az emberek nap mint nap használnak” – mondja – „A leolvasás távolságát az implantátumban lévő kis antennatekercs korlátozza. Az implantátumnak egy kompatibilis RFID [vagy NFC] olvasó elektromágneses mezejében kell lennie. Az implantátum csak akkor olvasható le, ha az olvasó és a transzponder között mágneses kapcsolódás van.”
Hozzáteszi, hogy nem aggódik amiatt, hogy nyomon követhető lenne a tartózkodási helye.
Az ilyen chipekkel kapcsolatban azonban az a kérdés (és ami aggodalomra ad okot), hogy a jövőben egyre fejlettebbé válnak-e, és tele lesznek-e pakolva az ember személyes adataival. És, hogy ezek az információk biztonságosak-e, és hogy valóban nyomon követhető-e az adott személy.
A pénzügyi technológia vagy fintech szakértője, Theodora Lau, a Beyond Good: How Technology Is Leading A Business Driven Revolution című könyv társszerzője. Szerinte a beültetett fizetési chipek csak „a dolgok internetének (IoT) kiterjesztése”. Ez alatt az adatok összekapcsolásának és cseréjének egy újabb módját érti. Bár szerinte sokan nyitottak az ötletre – mivel gyorsabbá és egyszerűbbé tenné a fizetést -, az előnyöket a kockázatokkal együtt kell mérlegelni. Különösen akkor, amikor a beágyazott chipek egyre több személyes adatot hordoznak.
„Mennyit vagyunk hajlandóak fizetni a kényelemért? Hol húzzuk meg a határt, amikor a magánéletről és a biztonságról van szó? Ki fogja megvédeni a kritikus infrastruktúrát és a benne lévő embereket?”
Nada Kakabadse, a Readingi Egyetem Henley üzleti iskolájának politikai és etikai professzora szintén óvatos a fejlettebb beültethető chipek jövőjét illetően:
„A technológiának van egy sötét oldala, amely visszaélési lehetőséget rejt magában. Azok számára, akik nem szeretik az egyéni szabadságot, csábító új távlatokat nyit az ellenőrzés, a manipuláció és az elnyomás előtt. És kié az adat? Ki fér hozzá az adatokhoz? És vajon etikus-e úgy chipezni az embereket, ahogyan a háziállatokat?”
Steven Northam, a Winchesteri Egyetem innovációs és vállalkozói szakának vezető oktatója szerint az aggodalmak alaptalanok. Tudományos munkája mellett ő az alapítója a BioTeq nevű brit cégnek, amely 2017 óta beültethető, érintésmentes chipeket készít.
Chipjeit a fogyatékkal élőknek szánja, akik a segítségével automatikusan kinyithatják az ajtókat.
„Naponta érkeznek hozzánk megkeresések” – állítja a férfi – „és több mint 500 implantátumot ültettünk be csak az Egyesült Királyságban – de a Covid miatt ez némileg csökkent”.
„Ezt a technológiát már évek óta használják állatoknál” – érvel. „Ezek nagyon kicsi, inaktív tárgyak. Nincsenek kockázatok.”
Visszatérve a holland Paumenhoz, a férfi ún. biohackernek tartja magát – olyasvalakinek, aki a technológia részeit helyezi a testébe, hogy megpróbálja javítani a teljesítményét. Összesen 32 implantátuma van, köztük ajtónyitó chipek és beépített mágnesek is.
„A technológia folyamatosan fejlődik, ezért folyamatosan újabbakat gyűjtök” – mondja. „Az implantátumaim kiegészítik a testemet. Nem szeretnék nélkülük élni” – teszi hozzá elégedetten.
„Mindig lesznek olyan emberek, akik nem akarják megváltoztatni a testüket. Ezt tiszteletben kell tartanunk – és nekik is tiszteletben kell tartaniuk minket, mint biohackereket.”
Hungarian