Oroszország az Ukrajnával vívott háborúban elviekben több tömegpusztító fegyvert is bevetett, melyek komoly fenyegetést jelenthetnek a jelen-, de még az utókorra is. Nem véletlen ugyanis, hogy már a 19. században is születtek olyan nemzetközi megállapodások, melyek jogilag szabályozzák, hogy milyen típusú fegyverek engedélyezettek és tiltottak a háborúban. A következőkben a tiltólistára került fegyvereket sorakoztatjuk fel – vigyázat, cikkünk csak erős idegzetűek számára ajánlott!
A Convention on. Conventional Weapons (a továbbiakban CCW), hagyományos fegyverekről szóló egyezmény egy olyan nemzetközi megállapodás, amely korlátozza a kegyetlennek és könyörtelennek ítélt fegyverek használatát. A megállapodást összesen mindezidáig 125 állam írta alá, de további 4 ország is készül beállni a sorba.
A CCW szerint tiltott fegyverek
Non-detectable fragments (magyarul nem kimutatható szilánkok): olyan fegyverek, amelyek kifejezetten arra lettek tervezve, hogy apró darabokra törjenek és az emberi szervezetben ne legyenek kimutathatók.
Aknák, robbanószerek és hasonlók: ide tartoznak többek között a gyalogsági aknák, melyek nem a tankokat, hanem egyenesen az embereket célozzák meg.
Vakító lézerek: kifejezetten tartós vakságot okozó lézerfegyverek.
A gyújtófegyverek, avagy a tüzet okozó fegyvereket tilos bevetni lakott és erdős területeken. Ami a háborús robbanóanyagok maradványait illeti, a törvény szerint a harcban bombákat alkalmazó feleknek segíteniük kell a fel nem robbant maradványok eltakarításában. A kazettás bombák bevetése nem tilos ugyan, de gyártásukat a CCM nevezetű egyezmény külön jogszabálya tiltja. De milyen következményei lehetnek a törvénybe ültetett szabályozások megsértésének? Nos, arról egyelőre nem született megállapodás, így nem véletlen, hogy a jelentések szerint Oroszország is merészkedett hasonló fegyverekhez nyúlni.
A vegyi fegyverekről szóló egyezmény
A CWC a CCW-hez hasonló nemzetközi szerződés, amelynek célja a veszélyes fegyverek használatának korlátozása és a vegyi fegyverek gyártásának, beszerzésének, készletezésének betiltása. A szóban forgó törvényt mindezidáig 193 állam írta alá. Izrael technikailag ugyan beleegyezett a megállapodásba, de még nem tette hivatalossá azt, Szíria pedig bár 2013-ban egyetértett a törvényhozókkal, az ENSZ jelentése szerint a helyi kormány a jelenleg is tartó polgárháború során számos alkalommal vetett be vegyi fegyvereket.
Oroszország tiltott fegyverekhez folyamodott?
Az Ukrajnában dúló háborúban a legutóbbi jelentések szerint Oroszország számos olyan fegyvert (többek között kazettás bombákat és robbanószereket) is bevetett, melyeket a fentiekben tárgyalt nemzetközi jogszabályok erősen tiltanak. A Human Rights Watch jelentése szerint az orosz hadsereg Ukrajna több területén, a sűrűn lakott Mykolaiv és Szoljani városában is kazettás bombákat szórt szét. A probléma ott kezdődik, hogy a szubmuníciós lövedékek hatalmas földterületen szóródnak szét, ami azt jelenti, hogy egyébként nem szándékolt célpontokat is eltalálnak, sokuk pedig nem robban fel, és évekig mindenki elől elbújva marad.
A drónok használata is komoly kérdéseket vet fel
Az elmúlt évtizedek során a CCW bizonyos szabványait a társadalmi változások és a technológiai fejlődés alapján módosították. Ahogyan a katonai fegyverek is tovább fejlődnek, a kereskedelmi drónok szintén elterjedtebbé válnak, így felmerül a kérdés, hogy szükség lehet a drónok hadviselésben való bevetésével kapcsolatos jogszabályokra is. Jelenleg ugyan nem létezik olyan nemzetközi törvény, mely a drónok háborús használatát tiltaná, több globális védelemre szakosodott vállalat is igyekszik megtalálni a módját az új katonai technológiák korlátozásának is. A drónok és a nyomkövető rendszerek globális piacát 10 milliárd dollárra becsülik, így valóban észszerű lenne a szabályozóknak megfontolniuk a többség javaslatát.
