Amikor Oroszország február 24-én megszállta Ukrajnát, nem kellett sokat várnunk arra, hogy az Európai Unió elítélje a támadást, és ennek megfelelően reagáljon. Néhány napon belül a nyugati hatalmak szigorú szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, remélve, hogy megbénítják az ország gyengélkedő gazdaságát és visszavonulásra kényszerítik Putyint. Több mint négy hónappal és több tízezer áldozattal később a konfliktus gyors megoldásának reménye szertefoszlott, mivel egyre valószínűbbnek tűnik egy elhúzódó és igen kimerítő háború.
Ahogy azonban a Statista munkatársa, Felix Richter részletezi, az Oroszország elleni szankciók eddig ugyan nem tudták kimeríteni Putyin haditőkéjét, hatásuk azonban már világszerte érezhető. Az orosz fosszilis tüzelőanyagok embargója brutális energiaárakat eredményezett, miközben az élelmiszerárak is megugrottak a szankciók és az ukrán gabonaexport orosz blokkolása miatt. Mivel Ukrajna és Oroszország egyaránt a világ legnagyobb búza- és egyéb gabonaexportőrei közé tartozik, a konfliktus világszerte veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, különösen a szegényebb régiókban, amelyek mindkét ország importjára támaszkodnak.
Eközben az energiaembargó hatása leginkább az Európai Unióban érezhető, amely a háború előtt nagymértékben támaszkodott az orosz olaj- és gázimportra. Robert Habeck német gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter nemrégiben új terveket jelentett be a gázfogyasztás csökkentésére, miután többször is arra szólította fel honfitársait, hogy ahol csak lehet, takarékoskodjanak az energiával. A politikusok áldozatvállalásra való felhívásai mellett az uniós polgárok a háború közvetlen hatását az árak emelkedésében érzik.
Ennek fényében az Európai Parlament megbízásából nemrégiben készült Eurobarométer-felmérés a háború európaiakra gyakorolt gazdasági hatásaira és arra összpontosít, hogy az állampolgárok hajlandóak-e elfogadni az emelt árakat az EU alapvető értékeinek, azaz a szabadságnak és a demokráciának a védelméért. Bár a felmérés szerint a közös értékek védelme prioritást élvez és sokan szolidárisak, az egész EU-ban csökken a támogatottság, amikor az emelkedő élelmiszer- és energiaárakról kérdezik őket.
A felmérés szerint az uniós polgárok 58, illetve 59 százaléka nem hajlandó elfogadni az energia- és élelmiszerárak emelkedését az Oroszország elleni szankciók következményeként, de meg kell jegyezni, hogy az eredmények országonként és társadalmi-gazdasági csoportonként erősen eltérnek.
Míg az olyan magas jövedelmű országokban, mint Dánia, Svédország és Hollandia válaszadói túlnyomórészt támogatják az Oroszországgal szembeni fellépést az emelkedő áraktól függetlenül, addig az alacsonyabb jövedelmű uniós tagállamok, például Görögország, Magyarország és Bulgária válaszadói kevésbé hajlandóak ezért személyesen magas árat fizetni.
Unió-szerte azok a válaszadók, akik gyakran vagy időnként nehézségekkel küzdenek a számlák kifizetése során, kisebb valószínűséggel mondják, hogy készek szembenézni az élelmiszer- és energiaárak emelkedésével, ami nyilván nem meglepő.
Hungarian 