Ha az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültségek nukleáris atomháborúhoz vezetnének, már csak az éhezés miatt több mint ötmilliárd ember halna meg – és ez még nem minden…
A Rutgers Egyetem tudósai szerint egy viszonylag “szerény” indiai-pakisztáni háború esetében öt éven belül hét százalékkal csökkenne a kalórakibocsátás, egy amerikai-orosz nukleáris háború következtében pedig az emberek 75%-a mintegy két éven belül halott lenne. A tanulmány állítása szerint ugyanis “még egy regionális atomháború esetén is világméretű lehet az éhínség”. A szomorú igazság viszont, hogy bármennyire pusztító képet mutat a tanulmány, mivel a kutatók nem számoltak a műtrágya- és élelmiszerellátásban bekövetkező változásokkal, a háború lefolyása még ennél is tragikusabb lenne:
“Az ózonréteg a levegő felmelegedése miatt megsemmisülne, több ultraibolya sugárzást produkálva a felszínen, amely további következménnyel járna” – állítja Lili Zia, a Rutgers kutatóprofesszora.
Egy hajszálon múlik a nukleáris atomháború?
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy az emberiséget „egyetlen félreértés választja el a nukleáris háborútól”. Emlékezzünk csak vissza az ukrajnai invázió első hónapjaira, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris erőit „különleges harckészültségbe” helyezte. Ha pedig mindez nem lenne elég, a Pentagon szerint Peking – annak ellenére, hogy sokáig azt állította, csak „minimális elrettentő erőre” van szüksége – 2030-ra több mint 1000 nukleáris fegyverből álló arzenál kiépítésére készül. Most pedig, amikor Nancy Pelosi képviselő elnök látogatása után valamelyest kezdtek lecsillapodni a kedélyek, öt amerikai törvényhozóból álló küldöttség érkezett Tajvanba, mely újonnan kiváltotta Kína haragját.
Hungarian 