Újra a Balti-tengerre szegeződött a globális katonai figyelem, amit a haditengerészeti tevékenységek drámai fokozódása jellemez. A második világháború óta nem látott mennyiségben állomásoznak fejlett hadihajók és tengeralattjárók a régióban, a NATO novemberi tengeralattjáró-elhárítási hadgyakorlata miatt. Kilenc tagállam, több száz katona és tucatnyi felfegyverzett vízijármű – harmadik világháborútól tart a nyugati szövetségi rendszer?
- Második világháború óta nem volt ennyi hadihajó a Balti-tengeren
- Svédország csatlakozásával felbolydult a régió
- Újra hidegháborús csomóponttá válhat a balti térség
Második világháború óta nem volt ennyi hadihajó a Balti-tengeren
Az elmúlt hetekben fokozatosan erősödött a NATO-katonai jelenléte a Balti-tengeren, ahogy a svéd, német, francia és más NATO-tagállamok sorra a régióba vezényelték fejlett hadihajóikat és tengeralattjáróikat. A közös tengeralattjáró-elhárító (ASW) Merlin hadgyakorlat részeként a legmodernebb eszközök vonultak fel. Többcélú tengeralattjárók, felszíni hajók és helikopterek, valamint amerikai felderítőgépek.
A hangsúly a balti-tengeri, sekély, komplex környezetben végzett, minden területre kiterjedő ASW-műveletek megerősítésén van, mivel a terület tele van aknákkal, polgári hajózási útvonalakkal, nem is beszélve a potenciális orosz fenyegetésekről, amelyeket a NATO területre történő “véletlen” berepülések, vagy eltévedt drónok esete tovább gerjeszt.
„Most már ez gyakorlatilag egy NATO-tengeralattjárókkal telirakott balti-tengeri tó.”
– Mondta Bret Grabbe, az amerikai haditengerészet legfőbb európai tengeralattjáró-parancsnoka, a holland HNLMS Van Amstel fregatt fedélzetén, Stockholmban.
A baltikumban az orosz katonai tevékenység továbbra is jelentős, a hírszerzési információk szerint Moszkva több Kilo-osztályú dízel-elektromos tengeralattjárót állomásoztat Kalinyingrádban és más bázisokon. A potenciális veszély kezelése érdekében a NATO jelenleg három- vagy négy az egyhez arányban tartja fenn hajóinak számát az ellenség egységeihez képest, ami Grabbe szerint “meglehetősen lenyűgöző”. A túlerőben lévő jelenlét célja a kulcsfontosságú infrastruktúra biztosítása, az északi áramlat robbanásához hasonló gyanús esetek és szabotázsok elkerülése, valamint az árnyékflotta műveleteinek akadályozása.
Svédország csatlakozásával felbolydult a régió
Svédország 2024 márciusában történt NATO-csatlakozása átalakította a balti térség biztonsági architektúráját. A korábban semleges és nemzeti partjaira koncentráló Svédország most a NATO keleti szárnyát védi, haditengerészete pedig az egész régió első vonalbeli pajzsaként működik. A svéd tengeralattjárók a világ legfejlettebbjei közé tartoznak. 2005-ben egy svéd Gotland-osztályú tengeralattjáró egy szimulált támadás során „elsüllyesztette” a USS Ronald Reagan repülőgép-hordozót, sokkolva az amerikaiakat, és hangsúlyozva a svédek haditengerészetének képességeit.
Kapcsolódó: Gotland, egy stratégiai fontosságú svéd sziget Putyin célkeresztjében
Az elöregedő flotta mégis modernizációra kényszeríti Stockholmot, a NATO-csatlakozás pedig további erőfeszítéseket igényel. Két új, kifejezetten balti-tengeri műveletekre specializált ötödik generációs A26 Blekinge osztályú tengeralattjáró fejlesztése jelenleg is zajlik, de a 2015-ben megrendelt modernizációs program növekvő költségekkel és késedelmekkel szembesült. Ezért az eredetileg 2024-re tervezett tengeralattjárók várhatóan 2031 után kerülnek szolgálatba. Az eredetileg 2015-ben megrendelt és 2024-re tervezett tengeralattjárók várhatóan 2031-ben és 2035-ben állnak szolgálatba.
„Egy új típusú tengeralattjáró építése nagyon összetett projekt, amely gazdasági és műszaki kockázatokkal jár.”
– Reagált a késésre a svéd védelmi anyagi ellátási hatóság.
Újra hidegháborús csomóponttá válhat a Balti térség
A Balti régió jövőjét gyors változások és növekvő kockázatok jellemzik. A NATO jelenlétének fokozódását látva Oroszország nehéz döntések előtt áll. A haditengerészeti erői sarokba szorulhatnak, ami felveti az erők áthelyezését, a védekező álláspont felvételét, vagy az asszimetrikus és kiber-, hibridtámadások felerősítését.
Ukrajna megtámadása után a baltikum és az északi országok félelmei valahol valósággá váltak, a svéd és finnek csatlakozása pedig alapvetően megváltoztatta az erőviszonyokat. A csatlakozás mellé pedig a haderő modernizációja és a védelmi képességek fejlesztése társul. A litvánok, lettek és észtek 3%-ról 5%-ra fogják emelni a GDP arányos védelmi költségvetést, a svédek és norvégok pedig 3%-ot meghaladó célt tűztek ki. (VISUAL CAPITALIST FORRÁS).
Érdekelhet: Trump figyelmeztet: Ha a NATO-tagállamok nem fizetnek, nem számíthatnak védelemre
A három kisméretű és Oroszországgal közvetlen szomszédságban lévő állam egy kiélezett csomópontot jelent a NATO és Oroszország kapcsolataiban. Egy nyílt és gyors orosz invázió esetén a kisállamokat megvédeni szinte lehetetlen küldetés, és a NATO 5. cikke értelmében világháborút robbantana ki. Amennyiben pedig az elrettentés nem megfelelő, akkor egy újra felerősödött Oroszország akár rá is próbálhat a területének újbóli kiterjesztésére. A Balti régió továbbra is kulcsfontosságú, de mindkét félnek hatalmas kihívásokat támaszt, és megfelelő, valamint megfontolt eszkalációs és válságkezelést igényel.
