Megoldás az energiaválságra? Több száz szénerőműből lehet atomerőmű

2022.09.15.
Olvasási idő: 3 perc

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma közzétett egy jelentést, amely szerint több száz amerikai szénerőművet át lehetne alakítani atomerőművé, ami új munkahelyeket teremtene, növelné a gazdasági hasznot és jelentősen hozzájárulna a környezetvédelemhez.

A szénről atomenergiára való átállás jelentős mennyiségű tiszta villamos energiát adhatna a hálózathoz, és segíthetné az Egyesült Államokat abban, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátási célját.

A tanulmány megvizsgálta, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a szénerőművek atomerőművekké történő átalakítása. A nemrégiben nyugdíjazott és aktív szénerőművek átvizsgálása után a tanulmányozó csoport 157 nyugdíjazott szénerőművet és 237 működő szénerőművet azonosított, amelyek potenciális jelöltek a szénből atomenergiává történő átalakításra. A csoport megállapította, hogy e telephelyek 80%-a alkalmas a gigawattnál kisebb teljesítményű, korszerű reaktorok elhelyezésére.

A szénről az atomerőművekre való átállás jelentősen javíthatná a levegőminőséget. Az esettanulmány szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása egy régióban 86%-kal csökkenhet, ha a nagy szénerőműveket atomerőművek váltják fel, ami több mint 500 000 benzines személygépkocsi kivonásával egyenértékű.

A foglalkoztatásra is pozitív hatással lenne

Emellett a foglalkoztatás és a gazdasági tevékenység is növekedhetne az adott településeken belül. Ha egy nagy szénerőművet egy hasonló méretű atomerőművel váltanak fel, a tanulmány szerint a régióban a munkahelyek száma több mint 650 állandó álláshellyel bővülhet. A jelentésben szereplő esettanulmány alapján a hosszú távú hatása évente 275 millió dollárnyi további gazdasági tevékenységet eredményezhetnek, ami a helyi adóbevételek 92%-os növekedését jelenti a működő szénerőműhöz képest.

„Ez egy kiemelkedő lehetőség arra, hogy segítsük az ország különböző településeit a munkahelyek megőrzésében, az adóbevételek növelésében és a levegőminőség javításában” – mondta Dr. Kathryn Huff atomenergiáért felelős helyettes államtitkár. „A tiszta energia jövője felé haladva helyhez kötött megoldásokat kell kínálnunk, és olyan igazságos energiaátmenetet kell biztosítanunk, amely nem hagyja magára a közösségeket.”

A széninfrastruktúra újrafelhasználása a fejlett atomreaktorok számára csökkentheti az új nukleáris technológia kifejlesztésének költségeit is, 15% és 35% közötti megtakarítást eredményezve az építési költségekben. A szénből az atomerőművekre való átállással dollármilliókat lehetne megtakarítani a szénerőművek elektromos berendezéseinek (pl. távvezetékek, kapcsolótelepek), hűtőmedencéinek vagy tornyainak, valamint a polgári infrastruktúrának, például utaknak és irodaházaknak az újrafelhasználásával.

Európában épp most indítják be újra a szénerőműveket

Az ötletet érdemes lenne megfontolni Európában is, ahol épp idén nyáron döntött arról több ország, hogy újraindítja a már bezárt szénerőműveket is, mivel a blokkban energiahiány van.

Hollandia, Németország és Ausztria egymás után jelentette be, hogy üzembe helyezi szénerőműveit, majd később több ország is csatlakozott hozzájuk. A német szénszükséglet közel fele származik Oroszországból, azonban a korábban már leállított erőművek többnyire hazai lignittel működnek. Várakozások szerint így az ország kapacitása 34 gigawattra nőhet a következő télre.

A fosszilis tüzelőanyagokra való visszatérés természetesen kiverte a biztosítékot nemcsak a környezetvédők, hanem a lakosság körében is. Bár az európai országok kormányai azt állítják, hogy a megoldás csak átmeneti, azért mégis aggasztó, hogy az egyik legszennyezőbb módját választják az energiatermelésnek.

Úgy tudni, Németország 2024. március 31-ig támaszkodna szénenergiára, hiszen 2030-ra teljesen be kívánja szüntetni a szénhasználatot. Románia is bejelentette, hogy ideiglenesen újraindítja az üresen álló szénerőműveit és a helyi média értesülései szerint megnyitják a tavaly bezárt Mintia erőművet is. Olaszország sem zárta ki a szénenergia-kapacitás növelését, Roberto Cingolani ökológiai átmenetért felelős miniszter azt mondta, hogy két aktív széntüzelésű erőművet is képes a mediterrán ország teljes kapacitáson működtetni, ha netán beüt a krach.

Andrea

Szenvedélyesen érdekel a világ sokszínűsége – szeretek utazni, felfedezni új kultúrákat, zenéket, filmeket és történeteket. Lelkes vagyok a tudomány, technológia, állatvilág és az inspiráló élettörténetek iránt. Szívesen merülök el különféle országok érdekességeiben, legyen szó társadalmi jelenségekről vagy hétköznapi csodákról. Hiszek abban, hogy a világ megértéséhez nyitottság és kíváncsiság kell – ebből nekem van bőven.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél