Németország szerint az Északi Áramlat vezetéket nagy erejű robbanószerekkel tették tönkre

2022.09.29.
Olvasási idő: 2 perc

Az Északi Áramlat gázvezeték a napokban a világsajtó legfelkapottabb témája lett, ugyanis egy incidens következtében gáz kezdett szivárogni a vezetékből. Sokan szabotázsra gyanakodnak s menten kezdetét is vette a nyomozás az ügy kapcsán. Németország példának okáért szándékos és előre megtervezett műveletként tekint az esetre.

A Der Spiegel hírlap beszámolója szerint a német biztonsági szervek úgy vélik, hogy „nagy erejű robbanószereket” alkalmaztak a földgázt szállító vezeték megrongálásához.

„Információink szerint olyan robbanószerkezeteket vetettek be, amelyek erőkifejtése megegyezik 500 kilogramm TNT-vel. A becsléshez megvizsgálták a különböző mérőállomások által rögzített szeizmikus hullámok adatait. A feltevés alapján megállapítható, hogy a robbantás kivitelezését kizárólag egy államigazgatás lehetett képes végrehajtani. Az első számú gyanúsított Oroszország, azonban az orosz kormány az országuk ellen elkövetett terrorcselekménynek titulálta az eseményt. A német kormányzás bízik abban, hogy az alapos kivizsgálás során több részletre is fény derül majd”, olvasható a cikkben.

Veszélyben az Északi Áramlat?

Az robbanás, amely az Északi Áramlat vezetéket érte, olyan erős volt, hogy a Swedish National Seismic Network egy 1.9-es és egy 2.3-as erősségű földrengést is észlelt.

Egyébként a vezetékrendszer csövei 4,1 cm vastag acélból és az azt körülölelő 6-11 cm vastagságú vasbetonból tevődtek össze.

Az eset érdekessége, hogy a CIA hetekkel az explózió előtt figyelmeztette Németországot az Északi Áramlatot érő támadásról. Erről viszont bővebb tudnivalók nem állnak rendelkezésre.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, sem hagyhatta szó nélkül az ügyet, mi több, nyíltan kijelentette, hogy „szabotázs” történt. Elmondása szerint az EU ellen elkövetett „szándékos és felelőtlen” lépés „határozott reakciót” von majd maga után.

Sem a Nato, sem Stoltenberg nem nevezett meg konkrét elkövetőt, de az Európai Unióhoz közeli források szerint Oroszországot gyanúsítják. Ezáltal még inkább nő a feszültség a nyugati államok és az orosz kormány között.

A gázvezeték pillanatnyilag 4 ponton szivárog s mind Svédország területén található, nem kis aggodalmat okozva ezzel az ország vezetésének. A Balti-tengeren fellelhető 2 nagyobb gázbuborék közül az egyik 900 m átmérőjű, míg a másik körülbelül 82 m.

A Balti régió készenlétben van, ugyanis azzal, hogy Norvégia vált az EU legnagyobb gázexportőrévé, megnőtt egy újabb támadás esélyének kockázata. Ennek elkerülése érdekében a norvég kormány fokozott biztonsági intézkedéseket vezetett be országszerte.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa pénteken ülésezni fog Oroszország kérésére annak okán, hogy együttes erővel vizsgálják ki az Északi Áramlat támadásának körülményeit.

Jelen helyzetben úgy fest, hogy az NS1 vezeték nem kerül egyhamar újra üzembe helyezésre. Ugyanez a helyzet az NS2 vezetékkel is, amely annak ellenére, hogy mindig is tárolt földgázt, sosem funkcionált.

Spekulációk szerint Amerika keze van a dologban s a robbantást azért hajtotta végre, hogy véglegesen kiszorítsa Oroszországot a gázpiacról.

Tünde

Jelenleg közgazdásznak tanulok a Debreceni Egyetem Pénzügy és számvitel szakán, mellette pedig újságíróként és fordítóként ténykedem. A BitcoinBázis csapatához 2021 nyarán csatlakoztam, egy rövidebb szabadúszó időszakot követően. A pénzügyi világ működése régóta foglalkoztat és előszeretettel követem nyomon az innovációit. A kriptovalutákkal a BB révén ismerkedtem meg, ahol azóta gazdasági történésekkel, technológiai újításokkal és kriptopiaci fejleményekkel kapcsolatban írok beszámolókat.

Legfrissebb hírek

Oroszország virtuális

Oroszország virtuális drónharcterekre edzi a legénységet

A modern háborúk a pixelek világába költöztek. Oroszország hadserege most egy virtuális harctéren neveli a következő generáció drónpilótáit, amely valós időben integrálja a drónokat, robotokat, AI-elemeket és valós helyszínű szimulációkat. Az oroszországi
BMW iX3

Íme az elektromos jövő legfenntarthatóbb crossoverje

A BMW iX3 a márka eddigi legfenntarthatóbb sorozatgyártású modellje. Az új Neue Klasse platform mérnökei már az első lépéstől arra törekedtek, hogy minden szinten csökkentsék a környezeti terhelést: az anyagválasztástól az akkumulátorig,

Veszélyben a magánélet – mindent látni akar a YouTube

Újra az adatgyűjtés kiterjesztésével próbálkozik a big tech. Ezúttal a YouTube a ludas, éppen egy új AI-alapú korhatár-ellenőrző rendszer bevezetését tervezi, ahol egy szelfi alapján ellenőriznék a felhasználók életkorát. A vállalat szerint
WHO

Kik pénzelik valójában a WHO-t? Egyre több a kérdőjel 

A világjárványok, globális egészségügyi veszélyhelyzetek és a vakcinák jövője kapcsán gyakran halljuk a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet nevét. De vajon ki finanszírozza ezt a világszinten befolyásos szervezetet? Egy a BMJ Global
hu_HUHungarian

Mielőtt továbblépnél