Kémügynökségektől is több felügyeleti jogkörrel rendelkezne az Ofcom, a brit médiafelügyeleti hatóság, a törvényjavaslat elfogadása esetén – derül ki az Index of Censhorship nevú szervezet jogi elemzéséből.
A brit parlament már ezen a héten újra megkezdheti az online biztonságról szóló törvényjavaslat vitáját. A koncepció egy mélyen elhibázott cenzúra-javaslat, amely lehetővé tenné, hogy az Egyesült Királyság lakosait börtönbe zárják azért, amit online mondanak. Arra is kötelezné az online szolgáltatókat, hogy a kormány által jóváhagyott szoftverrel keressenek olyan felhasználói tartalmakat, amelyekről úgy ítélik meg, hogy terrorizmussal vagy gyermekbántalmazással kapcsolatosak. Eközben aláássa az emberek magánbeszélgetésekhez való jogait, valamint az ezt a jogot védő technológiákat, például a végponttól végpontig terjedő titkosítást.
A jogszabály lehetővé tenné az Ofcom számára, hogy a technológiai cégeket a „gyermekekkel való visszaélés” és a „terrorista tartalmak” visszaszorítására kényszerítse, megszüntetve a végponttól végpontig titkosított üzenetküldést olyan platformokon, mint a WhatsApp, a Signal, a Telegram és a Facebook Messenger, és minden kommunikációt átvizsgálásra kényszerítene.
Matthew Ryder emberi jogi ügyvéd az Index on Censorship megbízásából készített jogi véleményében azt mondta, hogy a törvényjavaslat által az Ofcomnak biztosított hatáskörök „lehetővé teszik az állam számára, hogy rákényszerítse [a technológiai vállalatokat] a kommunikáció tartalmának általános és széles körű megfigyelésére”.
Konkrétan bármikor, bármilyen engedély vagy magyarázat nélkül kutakodhatnának az üzeneteinkben
A szabályozónak nem lenne szüksége előzetes engedélyre, mielőtt felszólítana egy techcéget az üzenetek átvizsgálására. Emellett nem lenne független felügyelet arra vonatkozóan, hogy a szabályozó hogyan használja fel a hatáskörét.
Ryder hozzátette: „Nem tudunk elképzelni olyan körülményeket, amelyek indokolnák a felhasználók milliárdjai számára a globális online kommunikáció biztonságát ilyen mértékben romboló lépést”.
Az emberek kommunikációja többé nem lenne privát, nem lenne biztonságos. Emellett nem világos, hogy az Ofcom nyilvánosságra hozná-e az általa kibocsátott követeléseket, vagy titokban tartaná azokat.
Tom Tugendhat, a biztonsági miniszter a Timesnak nyilatkozva elmondta: „Az online biztonságról szóló jogszabály javaslatainak középpontjában a magánélet védelme áll. Valamint biztosítja, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat az online bűncselekményektől, beleértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is. Ez nem jelenti semmilyen technológia vagy szolgáltatás betiltását. “
„Ha egy vállalat nem foglalkozik a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekkel a platformjain, akkor helyes, hogy az Ofcomnak mint független szabályozó hatóságnak jogában áll végső esetben kötelezni ezeket a vállalatokat az intézkedések megtételére. Az erős titkosítás védi a magánéletünket és az online gazdaságunkat, de a végponttól végpontig terjedő titkosítás a közbiztonsággal összhangban lévő módon is megvalósítható. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a technológiai vállalatok ne nyújtsanak biztonságos teret a legveszélyesebb online ragadozóknak.”
A törvényjavaslatnak nemes céljai, de személyi jogokat mélyen sértő eszközei lennének
A törvényjavaslat elfogadása vagy kiszorítaná az üzenetküldő szolgáltatásokat az országból, vagy a szolgáltatók biztonsági védelmi elvárásaik olyan szintű csökkentését eredményezné, amely nagyban gyengítené a felhasználók online biztonságát.
“Az online biztonságról szóló törvényjavaslatnak nemes céljai vannak, de mélyreható hibái. A törvényjavaslat arra ösztönzi az online szolgáltatásokat, hogy aláássák a végponttól végpontig terjedő titkosítást. Ezzel veszélyeztetve az internetfelhasználók magánéletét, biztonságát és szabad véleménynyilvánítását” – mondta Kir Nuthi, a Center for Data Innovation vezető politikai elemzője, a jelentés szerzője. „Az online szolgáltatások jelenleg nem képesek végponttól végpontig tartó titkosítást biztosítani és a titkosított kommunikáció tartalmát nyomon követni. Ha az online biztonságról szóló törvényjavaslat a jelenlegi formájában kerül elfogadásra, akkor arra számíthatunk, hogy az online szolgáltatások vagy elhagyják az Egyesült Királyságot, vagy gyengítik a felhasználók által elvárt biztonsági védelmet. Mindkét eredmény aláásná az Egyesült Királyság internetfelhasználóinak általános online biztonságát, és elfojtaná a szabad véleménynyilvánítást.”
Érdekelhet még:
Hungarian