Az ausztrál kormány 100 pontos személyazonossági igazolványt kérne az állampolgároktól, ha azok a Facebookon vagy a Tinderen szeretnének böngészni. A szakértők bírálták a tervezetet.
Az ausztrál szövetségi kormány a névtelen közösségi médiafiókok betiltását fontolgatja. A Morrison-adminisztráció radikális intézkedést tervez az online zaklatás és trollkodás megelőzésére, de szakértők szerint a javaslat komoly kockázatokkal járna a közösségi média felhasználói számára.
A tervezet értelmében a Twitterhez, a Facebookhoz és az Instagramhoz hasonló közösségi médiaplatformok – valamint az olyan online társkereső alkalmazások, mint a Tinder – felhasználóit arra kényszerítené, hogy 100 azonosító pontot töltsenek fel, ha használni akarják ezeket a szolgáltatásokat.
A korábban már felvetett javaslat egyike a 88 ajánlásnak, amelyek a családon belüli és szexuális erőszakkal foglalkozó parlamenti bizottság jelentésében szerepelnek.
„A közösségi médiafiók megnyitásához vagy a meglévő fiók megtartásához a felhasználóknak törvényben kellene előírni, hogy 100 azonosító pont segítségével azonosítsák magukat egy platformon, ugyanúgy, ahogyan egy személynek azonosítania kell magát egy mobil SIM-kártya megvásárlásához” – javasolja a jelentés.
A dokumentum szerint a közösségi médiaplatformoknak pedig „meg kell adniuk ezeket az azonosító adatokat, ha az elektronikus biztonságért felelős biztos, a bűnüldöző szervek vagy a bíróság kéri”.
A kormány érvelése szerint a szigorú intézkedés megszüntetné az anonimitást azok számára, akik az ilyen platformokat arra használják, hogy más felhasználókat zaklassanak, félretájékoztassanak vagy megfélemlítsenek. De egyben azt is jelentené, hogy a közösségi médiaóriások – amelyek közül sokan a múltban súlyos adatszivárgásokat szenvedtek el – még több értékes információt tartanának a felhasználókról.
„Észak-Koreává válunk? Ez orwelli” – írta egy felhasználó a Twitteren, miután elolvasta az ajánlást.
„Közösségi média menedzser vagyok, és őszintén szólva nem kapok eleget a közösségi médiából ahhoz, hogy indokolttá tegyem, hogy hozzáférést adjak nekik az adataimhoz” – írta egy másik.
Emily van der Nagal a melbourne-i Monash Egyetem oktatója, aki a közösségi média anonimitás és álnévtelenség értékéről írta doktori disszertációját úgy nyilatkozott: „Helló, én vagyok az, egy közösségi médiakutató, aki újra és újra amellett érvel, hogy nem jó ötlet arra kényszeríteni az embereket, hogy a közösségi média használatához adják meg az azonosítójukat. Ez nem oldja meg a zaklatás problémáját, csak még inkább ártani fog az amúgy is kiszolgáltatott csoportoknak.”
A queenslandi számítógépes zaklatás elleni munkacsoport is megjegyezte, hogy a 100 pontos személyazonossági igazolvány bemutatásának megkövetelése „adatvédelmi kockázatokkal járna, tekintettel a közösségi médiavállalatok adatbiztonsággal kapcsolatos kihívásaira”.
„A személyazonosságot ellenőrző rendszerek kérdéseket vetnek fel a személyes és érzékeny adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban” – jegyzi meg a jelentésük.
Sokan már meg sem lepődtek az ausztrál javaslaton, hiszen a COVID-19 járvány alatt Ausztrália bebizonyította, hogy egyáltalán nem az a nyílt gondolkodású, liberális ország, mint azt gondoltuk. Brutális intézkedéseket és lezárásokat vezetett be, emellett kíméletlenül ellenőrizte a közösségi médiaplatformoktól kezdve a mobiltelefonokon át a bankkártyás tranzakciókig mindent.
Hungarian 