Egyre több csontváz esik ki az EU vezetőségének szekrényéből. Korrupció, lobbi, kenőpénzek és még ki tudja, hogy milyen titkokat őriznek az Európai Unió tisztviselői.
Az Európai Unió szívét sújtó korrupciós botrányban az Európai Parlament egyik alelnökét, a görög Eva Kailit megfosztotta tisztségétől az uniós parlament, vagyonát befagyasztották, és vádat emeltek ellene, miután a rendőrség állítólag „zsáknyi készpénzt” talált a nő lakhelyén.
Házkutatást tartottak egy belga európai parlamenti képviselő, Marc Tarabella, az EU Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének alelnöke otthonában is. A belga hatóságok egy másik európai parlamenti képviselő asszisztensének otthonában is kopogtatás nélküli látogatást tettek. A hét elején a hatóságok úgy kutatták át az uniós parlament irodáit, mintha egy közönséges bűncselekmény helyszíne lenne, és állítólag rengeteg dokumentumot és eddig 1,5 millió eurót foglaltak le. A belga szövetségi ügyészség „bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással és korrupcióval” vádol négy letartóztatott és egy megvádolt személyt. Kiderült, hogy a feltételezett tisztviselőket azzal is vádolják, hogy lobbiztak a vízummentes EU-Katar beutazásért és Katar munkajogi helyzetének szépítéséért.
Egy olyan intézmény esetében, mint az Európai Unió, amely folyamatosan arról prédikál, hogy mind a tagországok mind a magánszemélyek legyenek fedhetetlenek, fizessenek szorgalmasan adót — az ember azt gondolná, hogy erős védőkorlátokkal rendelkezik, hogy megakadályozza az olyan tevékenységeket, amelyeket ezek a vádak állítanak. Sajnos nem így van. „A vádak rendkívül aggasztóak, nagyon komolyak” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szokatlanul visszafogottan nyilatkozott. Feltételezhetően neki is vaj van a füle mögött, hiszen egy évvel korábban olyan információk láttak napvilágot, hogy a Pfizer vezetőségével magán SMS-eket váltott az európai COVID-vakcina business elősegítésére. Von der Leyen most azt javasolta, hogy az EU hozzon létre egy független etikai testületet, amely szabályokat állítana fel az uniós intézmények számára. Kár, hogy ez korábban nem létezett, hiszen úgy tűnik, nagy szükség lenne rá.
Azok, akik azt hiszik, hogy a EU intézményeinek vezetői és alkalmazottai mind talpig becsületesek, sajnos tévednek. A korrupció rendszerszintű, amit lehet, hogy eddig titkolni tudtak, de most a dologra fény derült.
Amikor von der Leyennek hétfőn lehetősége nyílt arra, hogy a brüsszeli sajtó képviselői előtt foglalkozzon az üggyel, az újságírókat – az újságírók csalódottságára, akik nem szégyelltek ennek a Twitteren hangot adni – levegőnek nézte. A Politico szerint az egyik újságíró még azt is odakiáltotta von der Leyennek, amikor távozott: „Egyetlen kérdésre sem válaszolt”. Ez nem éppen az a fajta viselkedés, amit egy olyan valakitől várnánk, aki rendszeresen arról beszél, hogy másokat hogyan von felelősségre.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke úgy állította be a botrányt, mintha nem is az EU-val történne mindez, és a korrupcióért nem is az uniós tisztviselők lennék a felelősek, hanem valaki más. „Félreértés ne essék: az Európai Parlamentet, kedves kollégák, támadás éri. Az európai demokrácia támadás alatt áll. És a mi módszereinket, a nyitott, szabad, demokratikus társadalmakat támadás éri” – mondta Metsola.
Metsola megjegyzései visszhangozzák a mainstream sajtóbeszámolókat, amelyek a „katari korrupciós” botrányra úgy hivatkoznak, mintha az csak Katar felelőssége lenne, és az EU-nak ahhoz köze nem lenne. Pedig a problémák nem egyetlen országhoz köthetők, hanem az egész EU-hoz is. Vajon hány másik ország élvezhet hasonló „lobbizási megállapodásokat” a brüsszeli befolyásos pozíciókban lévő embereknek hála?
A Transparency International szerint a katari lobbi nem elszigetelt eset. „A Parlament évtizedek óta hagyja, hogy kialakuljon a büntetlenség kultúrája, amely a laza pénzügyi szabályok és ellenőrzések, valamint a független etikai felügyelet teljes hiányával párosul” – jegyezte meg Michiel van Hulten, a civil szervezet igazgatója.
Az EU másik problémája ezzel a fiaskóval az, hogy árt a jól kidolgozott üzeneteinek, amelyek folyamatosan két dolgot hangsúlyoznak. Az első az, hogy az EU mennyire erényes és igazságos, és mennyire szeretné, ha az emberek elhinnék, hogy valóban az. Ez a botrány azonban rávilágít az olyan sötét sarkokban lévő piszkos ügyekre, amelyeket a uniós vezetők szeretnének gyorsan a szőnyeg alá söpörni. A másik pedig az, amit az EU mindig is hirdet, hogy mindenki hibás csak az EU nem az összes önmaga által okozott sebéért, mert az EU annyira ártatlan, kompetens és megbízható.
De a helyzet az, hogy az EU tisztviselői sem fedhetetlenek, és ki tudja, hogy mikre derül még fény.
Ha mindez csak a jéghegy látható csúcsa az EU-ban zajló kétes tevékenységekkel kapcsolatban, akkor mekkora a tényleges jéghegy? És érdekel egyáltalán valakit, hogy mélyebbre ásson és kiderítse, mi is a helyzet?
Hungarian 