Miután tavalyi levelében helyesen jelezte előre az infláció, a háború és a COVID kombinációjából eredő kockázatokat, Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója, most arra figyelmeztet, hogy a bankválságnak „még nincs vége”, és a szabályozó hatóságok „túlreagálásától” tart.
Bár Dimon szerint a jelenlegi válságot nem lehet összehasonlítani a 2008-as recesszióval, ebből sem lesz egyszerű kilábalni. A JPMorgan feje gyorsan a szabályozókra mutogatott, akik nem végezték el a bankok stressztesztjét arra vonatkozóan, hogy mi fog történni, ha a kamatlábak megugranak.
Bár azt is elismeri, hogy a menedzsment sem hibátlan.
„Ezzel nem a bankok vezetését akarom felmenteni – csak azt akarom világossá tenni, hogy sok szereplőnek nem ez volt a legszebb órája. Mindezek az ütköző tényezők akkor váltak kritikusan fontossá, amikor a piac, a hitelminősítők és a betétesek rájuk összpontosítottak.”
A vezérigazgató a bankrendszerbe vetett „bizalom” károsodására figyelmeztet:
„Minden olyan válság, amely az amerikaiak bankjaikba vetett bizalmát károsítja, az összes bankot károsítja – ez a tény már a válság előtt is ismert volt. Bár igaz, hogy ez a bankválság a nagyobb bankoknak hasznára vált a kisebb intézményektől beáramló betétek miatt, az a feltevés, hogy ez az összeomlás bármilyen módon jót tett volna nekik, abszurd” – írta Dimon.
Dimon óva intett a szabályozási rendszer hirtelen változtatásaitól is. Szerinte a szabályozásnak kevésbé akadémikusnak, inkább együttműködőnek kellene lennie.
„A Silicon Valley Bank (SVB) közelmúltbeli csődje az Egyesült Államokban és a Credit Suisse európai csődje, valamint a bankrendszerben ezzel összefüggésben fellépő stressz aláhúzza, hogy a szabályozási követelményeknek való egyszerű megfelelés nem elegendő. A kockázatok bőségesek, és e kockázatok kezelése folyamatos és éber ellenőrzést igényel, ahogy a világ fejlődik” – írta Dimon.
A JPMorgan vezérigazgatója ezután a geopolitikáról is nyilatkozott: „A háború bonyolítja a geopolitikát és jelentősen növeli a kockázatokat. A háború okozta feszültségek számos gazdasági szövetség, valamint a kereskedelem és a nemzetbiztonság újragondolásához is vezetnek. Mindezek a tényezők több kockázatot és potenciálisan magasabb inflációt eredményeznek, és ezek összejátszása némileg kiszámíthatatlan és veszélyes kimenetelű helyzetet teremt.”
A kevésbé kiszámítható geopolitika, általában véve, és a Kínával való bonyolult kapcsolat valószínűleg magasabb katonai kiadásokhoz és a globális gazdasági és katonai szövetségek átrendeződéséhez vezet.
A magasabb költségvetési kiadások, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított magasabb adósság, a magasabb beruházási kiadások általában (beleértve az éghajlatvédelmi kiadásokat is), a magasabb energiaköltségek és a kereskedelmi kiigazítások inflációs hatása mind-mind arra engednek következtetni, hogy a megtakarításokból a tőkeszűkösségbe kerültünk, és a közelmúltban tapasztaltnál magasabb infláció és magasabb kamatlábak felé tartunk.
Hungarian 