Az Egyesült Államok keleti partja elsüllyedhet

2023.05.04.
Olvasási idő: 3 perc

Egy új tanulmány szerint az ország atlanti partvidéke évente több millimétert süllyed, ami súlyosbítja a tengerek emelkedésének hatásait.

A klímatudósok már tudják, hogy az Egyesült Államok keleti partvidékén 2050-re körülbelül 30 cm tengerszint-emelkedés következhet be, ami önmagában is katasztrofális esemény. A kutatók azonban még csak most kezdték el részletesen felmérni azt a „rejtett sebezhetőséget”, amely még sokkal rosszabbá teszi a helyzetet: az ország keleti részén a partvonal is süllyed.

A talaj süllyedése és az emelkedő óceánszint miatt veszélyessé válhat a környék az emberek és az ökoszisztéma számára is.

A Nature Communications című folyóiratban megjelent új kutatás szerint az Atlanti-óceán partvidéke, ahol az Egyesült Államok lakosságának több mint egyharmada él, évente több millimétert süllyed. A dél-karolinai Charlestonban és a Chesapeake-öbölben ez akár az öt millimétert is elérheti. Delaware egyes területein az emelkedés ennek a duplája.

Ha az öt milliméteres éves vízszintemelkedéshez további öt milliméteres (vagy annál nagyobb) süllyedést adunk hozzá egy partszakaszon, az eredmény 10 milliméteres relatív tengerszint-emelkedés lesz. Az ország atlanti-óceáni oldalán fekvő városokat már most is tartós áradások sújtják, amelyek a partvonal süllyedésével és a tengerek emelkedésével csak rosszabbodni fognak. Az ilyen jellegű süllyedési adatokat azonban még mindig nem veszik figyelembe a part menti kockázatértékelés során.

Több oka is van a jelenségnek

A drámai talajsüllyedés fő oka a talajvíz túlzott kitermelése, ami a talaj összeomlását okozza. Az olajkitermelés is hozzájárul a süllyedéshez, ami különösen a texasi Houston-Galveston térségében jelent problémát.

Bár tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok partvonala süllyed, a tudósok eddig nem sok olyan adattal rendelkeztek, amely a süllyedés mértékének helyi különbségeit mutatta volna ki. A jelenség még rövid távolságokon belül is jelentősen változik, ami az alapul szolgáló geológia és a közeli emberi tevékenységek eltéréseinek köszönhető. Legújabb kutatásukhoz Shirzaei és a tanulmány vezető szerzője, Leonard Ohenhen egy rendkívül érzékeny műhold adatait használta, amely radarjeleket küldött vissza a Földre, majd a visszapattanást elemezve meghatározta a part menti deformációt. Az elemzés a 2007 és 2020 közötti évekre terjedt ki, 3500 kilométernyi atlanti-óceáni partvonal mentén.

A kutatók különösen intenzív süllyedést regisztráltak a mezőgazdasági területeken, ahol a talajvizet a növények táplálásához vonják ki, amelyek viszont a tengerszint feletti magasság csökkenésével jobban ki vannak téve az áradásoknak. Azt is megállapították, hogy a legtöbb atlanti-óceáni parti városban, köztük Bostonban és New Yorkban a süllyedés meghaladja az évi 3 millimétert. A tengerszint feletti magasság csökkenése destabilizálja a felszíni infrastruktúrát, például az épületeket és az utakat, valamint a földben lévő csöveket és kábeleket.

Emellett nagy probléma az, hogy a keleti part az Egyesült Államok egyik leggyorsabban növekvő területe a lakosság számát tekintve. Ha több a népesség, az azt jelenti, hogy az emberek több vizet használnak, és a föld süllyedésének mértéke növekedni fog.

A tengerek emelkedése és a süllyedés miatt „szellemerdők” is keletkeznek az Atlanti-óceán partvidékén. A sós víz beszivárog a talajvízbe, és elpusztítja a fákat, amelyek gyökerei normális esetben tömörítik a talajt. „Az első dolog, amit tennünk kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsuk, hogy a vizes élőhelyeink egészségesek maradjanak” – mondja Natalie Snider, az Environmental Defense Fund Climate Resilient Coasts and Watersheds programjának alelnöke, aki nem vett részt az új tanulmányban.

A kutatásban használt új, pontos műholdas adatok segítenek a tudósoknak és a politikai döntéshozóknak abban is, hogy jobban megértsék a süllyedést: nemcsak azt, hogy hol, hanem azt is, hogy milyen ütemben történik. Ezáltal megtudják azt is határozni, hogy mivel lehetne a folyamatot megállítani vagy legalább lassítani.

Érdekelhet még: Rejtélyes kék lyukat fedeztek fel: átjáró lehet új életformákhoz?

Andrea

Közgazdászként mindig is érdekelt a pénzügyek világa. 2016-ben ismerkedtem meg a bitcoinnal, azóta pedig a mindennapi életem részévé váltak a kriptovaluták. 2019-ben csatlakoztam a BitcoinBázishoz íróként, 2020 óta pedig a portál főszerkesztője vagyok. Ismereteimet igyekszem folyamatosan bővíteni és minél többet megtudni a kriptovalutákról, a mögöttes technológiáról és a gyakorlati használhatóságukról.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian