Japán tudósok már tesztelik a vezeték nélküli kozmikus sugárzásra épülő navigációs rendszert

2023.06.18.
Olvasási idő: 5 perc

A GPS ma már a mindennapi életünk egyik alappillére, amely az alkalmazások széles skáláján keresztül segít a mindennapi helyzetekben például a helymeghatározásban, a navigációban, a nyomkövetésben, a térképezésben és az időmérésben. Van azonban néhány hiányossága. Különösen az, hogy a GPS-jelek nem képesek áthaladni az épületeken, sziklákon vagy vízen. Ezért japán kutatók olyan alternatív vezeték nélküli navigációs rendszert fejlesztettek ki, amely a rádióhullámok helyett a kozmikus sugárzásra, vagyis a müonokra támaszkodik. – olvasható az iScience című folyóiratban megjelent új tanulmányban.

A kutatócsoport már első sikeres tesztjét is elvégezte. A rendszert egy nap majd például kereső- és mentőcsapatok használhatják például a robotok víz alatti irányítására, vagy segíthet az autonóm járműveknek a föld alatti navigációban.

„A kozmikus sugárzású müonok egyformán esnek be a Föld minden pontján, és mindig ugyanolyan sebességgel haladnak, függetlenül attól, hogy milyen anyagon mennek keresztül.” – mondta Hiroyuki Tanaka, a japán Tokiói Egyetem Muographix nevű kutatóintézetének kutatója. „Most a müonok felhasználásával egy újfajta GPS-t fejlesztettünk ki, amelyet muometrikus helymeghatározó rendszernek (muPS) neveztünk el, és amely a föld alatt, beltérben és a víz alatt is működik.”

Már használtak korábban is a technológiát a régészetben

A müonokat régóta használják már a régészeti struktúrák leképezésére, és a használatát megkönnyíti, hogy a kozmikus sugárzás folyamatosan biztosítja e részecskék utánpótlását. A müonokat a határátkelőhelyeken illegálisan szállított nukleáris anyagok felkutatására és aktív vulkánok megfigyelésére is használják, annak reményében, hogy felismerjék, mikor törhetnek ki. 2008-ban az austini Texasi Egyetem tudósai régi müondetektorokat használtak fel arra, hogy Belize-ben elveszett maja romok után kutassanak. A Los Alamos Nemzeti Laboratórium fizikusai a müonok képalkotó rendszereinek hordozható változatait fejlesztették ki, hogy megfejtsék az olaszországi Firenzében található Szent Mária-székesegyház tetején található kupola (Il Duomo) építési titkait.

2016-ban pedig a tudósok a müonképalkotást használva olyan jeleket észleltek, amelyek az egyiptomi Gízai Nagy Piramis északi oldalán található híres ék alakú tömbök mögötti rejtett folyosóra utaltak.

A müonokra épülő rendszerek használata a mindennapi életben

Az autonóm robotok és járművek egy napon mindennaposak lehetnek az otthonokban, kórházakban, gyárakban és bányákban, valamint a kereső- és mentőakciókban, de a navigáció és a helymeghatározás univerzális eszköze még nem létezik. Ugyanis a GPS nem képes behatolni a föld alá vagy a víz alá. Az RFID-technológiák kis akkumulátorokkal jó pontosságot érhetnek el, de ehhez egy vezérlőközpontra van szükség szerverekkel, nyomtatókkal, monitorokkal stb. Az akusztikus, lézerszkenneres és Lidar-megközelítéseknek is vannak hátrányai. Ezért Tanaka és kollégái a müonok felé fordultak, és saját alternatív rendszert kezdtek el fejleszteni.

müonrendszer
Az alternatív beltéri és földalatti technikák előnyeit és hátrányait bemutató grafikon

A müon képalkotó módszerek jellemzően gázzal töltött kamrákat foglalnak magukba. Ahogy a müonok átrepülnek a gázon, összeütköznek a gázrészecskékkel, és árulkodó fényvillanást (szcintillációt) bocsátanak ki, amelyet a detektor rögzít, lehetővé téve a tudósok számára a részecske energiájának és röppályájának kiszámítását. Ez hasonló a röntgensugaras képalkotáshoz vagy a talajradarhoz, csakhogy itt nem röntgensugarakkal vagy rádióhullámokkal, hanem a természetben előforduló nagyenergiájú müonokkal dolgoznak. Ez a nagyobb energia lehetővé teszi a vastag, sűrű anyagok leképezését is. Minél sűrűbb a leképezett tárgy, annál több müont blokkolnak. A Muographix rendszer négy, a földfelszín feletti müonérzékelő referenciaállomáson alapul, amelyek koordinátaként szolgálnak a müonérzékelő fogadókészülékek számára, amelyeket a föld alatt vagy a víz alatt helyeznek el.

Már éles környezetben is jól teljesített az új navigációs rendszer

A csapat 2021-ben végezte el a müon alapú víz alatti szenzorrendszer első próbáját, amelyet a Tokiói-öbölben gyorsan változó ár-apály viszonyok észlelésére használtak. Az öböl fölött 10 méteres térbeli felbontással és egy méteres időbeli felbontással tudták leképezni a tengert. Ez elegendő volt annak bizonyítására, hogy a rendszer képes érzékelni az erős viharhullámokat vagy cunamikat.

A szenzor rendszert aztán ugyanezen év szeptemberében élesben is tesztelték, amikor Japánt egy délről közeledő tájfun érte el, amely enyhe óceáni hullámokat és szökőárat okozott. Az extra víztérfogat kissé megnövelte a müonok szóródását, és ez a változás jól megfelelt az óceáni hullámok más méréseinek. Tavaly pedig Tanaka csapata arról számolt be, hogy sikeresen leképezték egy ciklon függőleges profilját a müográfia segítségével, ami megmutatta a ciklon keresztmetszetét és feltárta a sűrűség változásait. A meglévő műholdas nyomkövető rendszerekkel együtt a müográfia javíthatja a ciklonok előrejelzését is.

kozmikus sugárzás müönrendszer

A szenzorrendszer pontossága

A fejlesztőcsapat korábbi megoldásai az érzékelőt egy vezetékkel kötötték össze a földi állomással, ami jelentősen korlátozta a mozgást. Az új változat – a müometrikus vezeték nélküli navigációs rendszer, vagy MuWNS -, ahogy a neve is mutatja, teljesen vezeték nélküli, és nagy pontosságú kvarcórákat használ a földi állomások és a fogadó rendszer szinkronizálására. A referenciaállomások és a szinkronizált órák együttesen lehetővé teszik a fogadó koordinátáinak meghatározását.

Tanaka szerint a MuWNS 2 és 25 méter közötti pontossággal, és 100 méteres hatótávolsággal már jól működik. „Ez ugyanolyan jó, ha nem jobb, mint az egypontos föld feletti GPS-pozicionálás városi területeken.” – mondta. „De még mindig messze van a gyakorlati szinttől. Az embereknek egy méteres pontosságra van szükségük, és ennek kulcsa az időszinkronizálás.”

Az egyik megoldás a kereskedelmi forgalomban kapható chipméretű atomórák beépítése lenne, amelyek kétszer olyan pontosak, mint a kvarcórák. Ezek az atomórák azonban jelenleg túlságosan drágák, bár Tanaka szerint a jövőben a költségek csökkennek, ahogy a technológia egyre szélesebb körben beépül a mobiltelefonokba. A MuWNS-ben használt elektronika többi részét a jövőben miniatürizálni fogják, hogy kézi eszközként is használni lehessen.

premik

Közel 10 éves IT tapasztalattal rendelkezek nagyvállalati fizetési rendszerek és fizetési megoldások fejlesztésében. A kriptók által képviselt érték mellett érdekel a mögöttes technológia is, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan épül egymásra a mainstream és a kriptovaluták világa.

Legfrissebb hírek

innováció

Civilizációk átka: Miért fullad ki minden aranykor?

A történelem során számos város és nemzet csillaga korán leáldozott, hiába voltak az innováció fénypontjai. Miért nem sikerül egyetlen helynek sem fenntartania hosszú távon kiemelkedő szerepét? Vajon valaha is sikerül kitörni Cardwell
arcfelismerés

Arcod a belépőd – de milyen árat fizetsz érte?

Hamarosan papíralapú beszállókártya és útlevél nélkül utazhatunk, hiszen az arcfelismerésnek hála, nem lesz többé szükség semmilyen dokumentumra. De mi jön ezután: kényelmes utazás vagy totális megfigyelés? Digitális útlevél, az arcod mint belépő

A Fehér Házban már a repülő autók és a Jetson család a téma

Donald Trump június 6-án rendeletet írt alá a repülő autók fejlesztésének megkezdéséről és a szabályozásuk enyhítéséről. Az amerikai elnök pénteken az amerikai drónfejlesztéssel és a szuperszonikus repülési technológiával kapcsolatos törvényeket írt alá,

Hová tűntek a dolgozó fiatalok Magyarországon?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés, miért tűnik úgy, hogy a fiatal felnőttek közül egyre kevesebben dolgoznak teljes állásban, mégis látszólag megvan mindenük? A jelenség nemcsak szociológiai, hanem generációs, pszichológiai és kulturális
hu_HUHungarian